Fürdővízzel is locsolhatunk a kertben? A hazai szakember szerint ezt kell tudni, ha spórolnánk a vízzel

Magyarországon idén már nem egyszerűen arról van szó, hogy néhány hétig kevés eső esett. A 2026-os év rendkívüli aszályt hozott: augusztus közepén az ország területének 99,3 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszályt jeleztek, a talaj felső egy méteres rétegében pedig sokfelé 130–200 milliméter közötti vízhiány alakult ki. A HungaroMet adatai szerint az elmúlt három hónap csapadékhiánya helyenként a 100–170 millimétert is elérte.

A vízhiány már nem pusztán a mezőgazdaság problémája: a kertekben is látványosan megmutatkozik. A gyep sok helyen kiégett, a veteményesek öntözése egyre több vizet igényel, miközben több településen még a vezetékes vízellátás kapacitását is próbára tette a nyári időszak. Augusztus elején például több településen locsolási korlátozást vagy vízhiány kockázatát jelezték.

A kérdés ezért egyre inkább az: hogyan tudunk úgy gazdálkodni a vízzel, hogy abból minél több maradjon a kertben és a talajban?

Kassai Lajos, akivel nemrég beszélgettünk a HelloVidéken, szintén erre hívta fel a figyelmet. A Kassai-völgyben évtizedek óta olyan rendszert épít, amelynek egyik fontos alapelve a víz helyben tartása. Mint mondta, a Kárpát-medence kiszáradása nem feltétlenül visszafordíthatatlan folyamat, de ehhez szemléletváltásra és a vízmegtartásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. A nagy vízgazdálkodási kérdések mellett azonban otthon is van mit újragondolni. Például azt, hogy valóban minden vizet érdemes-e azonnal a lefolyóba engedni.

Hogyan spórolhatunk a vízzel: fürdővízzel is locsolhatunk a kertben?

Minden csepp víz számít, ezért felmerülhet a kérdés: miért ne használnánk fel a háztartásban egyébként elfolyó vizet a kertben?

A fürdésből, zuhanyzásból vagy kézmosásból származó, úgynevezett szürkevíz bizonyos feltételek mellett valóban újrahasznosítható - közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel kertészmérnök. A szürkevíz lényegében olyan, emberi vagy állati ürüléket nem tartalmazó háztartási szennyvíz, amely megfelelő körültekintéssel bizonyos célokra – így például öntözésre is – felhasználható. Az NNGYK tájékoztatója szerint azonban ennek lehetnek közegészségügyi kockázatai, ezért nem mindegy, milyen vizet és hogyan használunk fel.

A WC vize természetesen szóba sem jöhet

A legfontosabb szabály, hogy a WC-ből származó víz természetesen nem használható öntözésre. A konyhai mosogató vize sem ideális választás. A mosogatásból származó víz ételmaradékokat, zsírt, olajat és mosogatószer-maradványokat tartalmazhat. Ezek rendszeres használat mellett nemcsak a növényeknek, hanem a talajnak is problémát okozhatnak.

Ezért ha háztartási szürkevíz újrahasznosításában gondolkodunk, a zuhanyzásból, fürdésből vagy kézmosásból származó víz általában jobb kiindulópont, mint a mosogatóvíz.

Akkor tényleg mehet a fürdővíz a virágokra?

"Igen, de nem mindegy, milyen fürdővízről beszélünk." - közölte kérdésünkre a hazai szakember, aki hozzátette, a samponok, tusfürdők, szappanok és egyéb testápolási termékek különféle sókat és egyéb vegyületeket tartalmazhatnak. Ha ilyen vízzel hosszú időn keresztül, rendszeresen öntözzük ugyanazt a területet, bizonyos anyagok felhalmozódhatnak a talajban, és ez érzékenyebb növényeknél már gondot okozhat.

Éppen ezért, ha szürkevizet használunk, érdemes környezetbarát, lehetőleg só- és bórszegény, biológiailag lebomló tisztálkodószereket választani. A klóros fehérítőszert tartalmazó vizet viszont semmiképpen ne használjuk öntözésre.

Az sem mindegy, hová kerül a víz.A szakmai szempontok alapján célszerűbb közvetlenül a talajra, a növény gyökérzónájához juttatni, mint a levelekre vagy a termésekre locsolni.

A veteményesben már legyünk sokkal óvatosabbak

A dísznövények, bokrok és fák esetében a szürkevíz felhasználása általában kevésbé problémás, a veteményesben azonban már nagyobb körültekintésre van szükség. Különösen igaz ez azokra a zöldségekre és gyümölcsökre, amelyeket közvetlenül elfogyasztunk. Itt már nem érdemes válogatás nélkül minden háztartási vizet újrahasznosítani.

Vagyis a zuhanyzás után összegyűjtött víz nem egyenlő azzal, hogy innentől kezdve bármivel öntözhetjük a kertet. A víz minősége, a felhasznált tisztálkodószerek, az öntözött növény és a használat gyakorisága is számít.

Van még egy fontos szabály: ne tároljuk napokig

A szürkevíz esetében arra is figyelni kell, hogy ne álljon hosszú ideig a vödörben vagy tartályban. Az NNGYK tájékoztatója szerint is az összegyűjtött szürkevíz 24 óránál tovább nem tárolható, mert ennyi idő alatt a baktériumok kockázatos mértékben elszaporodhatnak.

Vagyis ha már összegyűjtjük a zuhanyzásból vagy fürdésből megmaradt vizet, azt lehetőleg minél hamarabb használjuk fel.

És mi legyen a mosogatóvízzel?

A szakember tanácsa szerint ezzel már bánjunk sokkal óvatosabban. A mosogatásból származó vízben a szappan- és mosogatószer-maradványok mellett zsír, olaj és ételmaradék is lehet. Éppen ezért a háztartásban keletkező szürkevíz nem egyforma: nem ugyanaz a kockázata egy viszonylag tiszta zuhanyvíznek, mint egy zsíros, ételmaradékos mosogatóvíznek.

Ha a cél a víztakarékosság, nem feltétlenül a mosogatóvíz kertbe vezetése a legjobb első lépés. Sokkal ésszerűbb lehet például a zuhanyzáskor felfogni azt a vizet, amely egyébként addig folyik, amíg be nem állítjuk a megfelelő hőmérsékletet. Ez már jóval egyszerűbb módja a víz újrahasznosításának, és nem kerül bele mosogatószer, zsír vagy ételmaradék.

A kertben most minden csepp számít

Az idei aszály megmutatta, hogy a vízzel való takarékoskodás már nem pusztán pénzkérdés, és nem is valamilyen távoli környezetvédelmi probléma. A talajok vízhiánya, a kiszáradó természetes vizek és a kertekben kiégő növényzet ugyanannak a folyamatnak a látványos jelei.

A megoldás természetesen nem az, hogy minden háztartási szennyvizet gondolkodás nélkül a kertbe engedünk. A víz újrahasznosításának is vannak szabályai. A zuhany- vagy fürdővíz azonban megfelelő körültekintéssel valóban értékes öntözővíz lehet egy aszályos időszakban.

A lényeg: ami még tiszta és megfelelően használható, azt ne feltétlenül engedjük azonnal a lefolyóba – de a növényeknek sem mindegy, mit kapnak. A hosszú távú víztakarékosságban pedig nemcsak az számít, mennyi vizet használunk fel, hanem az is, hogy mennyit tudunk megtartani a kertben és a talajban.