Láthatatlan gyilkos szedi áldozatait a magyar utcákon: szinte az összes városunk érintett

A rossz levegőminőség okozta károk messze túlmutatnak a légzőrendszeri megbetegedéseken. A tüdőrák mellett a légszennyezés olyan súlyos kórképekkel is összefüggésbe hozható, mint a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség vagy a demencia. A leginkább veszélyeztetett csoportot a gyermekek, az idősek, a rosszabb szociális helyzetben lévők, valamint a forgalmas utak és ipari létesítmények közelében élők alkotják.

Bár a légszennyezéshez köthető halálesetek zöme az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Európában is ez jelenti a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot. Különösen a 2,5 mikrométernél kisebb finompor (PM2,5) jelent komoly problémát, ugyanis az Európai Unió városi lakosságának túlnyomó többsége olyan területen él, ahol ennek koncentrációja meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott értéket.

Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó szakértője rámutatott, hogy hazánkban is tisztább lett ugyan a levegő, de még rendkívül messze vagyunk az ideális állapottól. Egy 761 európai várost vizsgáló összehasonlítás alapján Sopron kivételével az összes magyar település a szennyezettebb mezőnyben végzett.

Magyarországon elsősorban a szálló por (PM10 és PM2,5), a nitrogén-oxidok, nyáron pedig a talajközeli ózon okoz komoly gondot. Ráadásul hazánk egyike annak a hat uniós tagállamnak, amely még a 2020 óta érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit sem teljesítette maradéktalanul, különösen az ammóniakibocsátás visszaszorítása terén maradunk el a várakozásoktól.

A 2030-ra kitűzött, a korábbiaknál jóval szigorúbb uniós határértékek elérése még nagyobb kihívást jelent majd, hiszen a finompor, a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátását is drasztikusan mérsékelni kell. A nemzetközi emléknap legfőbb üzenete éppen ezért a cselekvés fontossága, ami minden szinten azonnali intézkedéseket kíván.

A kormányok a fosszilis energiahordozók támogatásának kivezetésével, a városok pedig a forgalomcsillapítással, a kerékpáros közlekedés ösztönzésével és az úgynevezett iskolautcák kialakításával tehetnek a legtöbbet. Emellett a vállalatoknak is be kell ruházniuk a tisztább technológiákba. Ugyanakkor a lakosság egyéni felelősségvállalása is elengedhetetlen: a hulladék minimalizálása, az egyszer használatos termékek mellőzése, valamint a rendkívül káros avar- és szemétégetés megszüntetése mind olyan kézzelfogható lépések, amelyekkel magunk is tehetünk a tisztább levegőért és az egészségünk megóvásáért.