Közeleg Szent András napja, amely hagyományosan a disznóvágások kezdetét is jelezte. Ilyenkor előkerült a hurka, a kolbász, a friss pecsenye, és persze a toros káposzta...
Tömeges kagylópusztulás a Ráckevei-Soroksári Dunán: a hazai szakember elárulta, mi okozza a kagylóvészt
Bűzlik a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág, döglött kagylók százai lebegnek a vízen, miközben a ragadozó halak valóságos lakomát csapnak körülöttük. Mégis mi okozhatja a tömeges pusztulást, mennyire veszélyes ez a Duna élővilágára, és valóban rendkívüli jelenségről van szó? A HelloVidék megkereste a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséget is. Pfeifer Rikárd, a szervezet halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője szerint a jelenség azonban nem újkeletű...
Amíg a szem ellát, mindenütt döglött kagylók lebegnek a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban, és iszonyatosan büdös van – erről számol be az a TikTok-videó, amely a napokban kezdett terjedni a közösségi médiában.
„Mi is látjuk, sok éve minden nyáron így van ez. Amikor beáll a tartós meleg, a kagylók tömegesen pusztulnak, és feljönnek a vízfelszínre. Horgászként én is összeszedem őket, mélyhűtőbe teszem, és egész évben csalinak használom” – árulta a HelloVidéknek Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője.
Aki hozzátette, a jelenség nem újkeletű, és jellemzően az inváziós amuri kagyló állományát érinti, amely a nyári felmelegedés idején különösen érzékenyen reagál a vízben jelen lévő kórokozókra.
@userdd8muuj5cgchg Kagyló party
♬ eredeti hang - Pacalos
Nem a hőség öli meg a kagylókat
A szakember szerint az extrém kánikula és a tartósan magas vízhőmérséklet csak közvetett szerepet játszik az amuri kagylók tömeges pusztulásában. 27–28 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett ugyanis a vízi ökoszisztémában jelen lévő különböző kórokozók aktivitása megnő, ami kedvezőtlen hatással lehet az inváziós fajokra.
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) hazánkban idegenhonos, inváziós fajként van ugyanis jelen. A Távol-Keletről származik, és a szakirodalom szerint a múlt század második felében, elsősorban a növényevő halak – például az amur és a busa – betelepítéséhez kapcsolódóan jelent meg Magyarországon. Azóta gyorsan elterjedt a nagyobb folyóinkban, így a Dunában és a Tiszában is, de számos állóvízben is megtalálható. Kedvező körülmények között akár 25–30 centiméteresre is megnőhet, és jelentős vízszűrő kapacitással rendelkezik. A szakember szerint egyes vízi élősködők – például a kagylók köpenyét támadó atkafajok – sérüléseken keresztül fertőzéseket okozhatnak, amelyek ezekre a nem őshonos fajokra érzékenyebben hathatnak.
Az őshonos kagylófajok – például a tavi és a folyami kagyló – hosszú evolúciós együttélés során alkalmazkodtak a hazai vízi élővilágban jelen lévő kórokozókhoz, így ezek a jelenségek rájuk jellemzően kevésbé hatnak.
Az amuri kagyló viszont nem ilyen mértékben alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, ezért bizonyos időszakokban tömeges pusztulás is előfordulhat nála. Ez egy inváziós faj, amely erős versenyt jelent az őshonos fajok számára az élőhelyért és a táplálékért
– tette hozzá a szakember.
Amit nem falnak fel a ragadozó halak, azt horgászok összegyűjtik
A szakember szerint az elpusztult amuri kagylók a ragadozó halak – köztük a harcsa – számára is táplálékot jelentenek, a horgászok pedig sokszor kifejezetten csaliként használják őket:
A harcsa és a nagyobb testű pontyok, keszegfélék is előszeretettel fogyasztják az elpusztult kagylókat. A vízfelszínről is leszedik, a harcsahorgászok pedig gyakran szákkal gyűjtik össze, majd lefagyasztják, hogy egész évben legyen belőle csali
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– mondta a szakember, aki még hangsúlyozta: a jelenség mögött álló kórokozók a halállományra és a vízimadarakra nem jelentenek ismert veszélyt.
Lehet így fürdeni a Ráckevei-Duna-ágban?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tömeges kagylópusztulás befolyásolhatja-e a vízminőséget, illetve biztonságos-e a fürdés a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban. Pfeifer Rikárd szerint a vízhasználat minden esetben a kijelölt strandokhoz és az aktuális vízminőségi vizsgálatokhoz kötött.
Ahol engedélyezett a fürdés, ott rendszeres vízminőség-vizsgálatok történnek. A nem kijelölt szakaszokon a víz nem minden esetben felel meg a fürdési célú követelményeknek
– mondta a szakember.
Hozzátette: a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág egyes szakaszain időszakosan előfordulhat, hogy nem adnak ki fürdési engedélyt, ez azonban nem közvetlenül a kagylópusztulással függ össze, hanem összetett vízminőségi és terhelési tényezők eredménye. Ilyen tényező lehet például a csapadékos időszakokat követően a csatornarendszer átmeneti túlterhelése, amikor a nagy mennyiségű csapadék és a szennyvízhálózat terhelése miatt rövid időre kevert szennyvíz–csapadékvíz juthat a befogadó élővizekbe. Ez átmenetileg ronthatja a vízminőségi paramétereket.
Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.
Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.
A Tisza-tavon az elmúlt években többször is dokumentáltak nyári kagylópusztulást. A szakemberek szerint bizonyos – főként inváziós – kagylófajok esetében ez visszatérő jelenség lehet, amelyet a tartósan magas vízhőmérséklet, valamint a kagylókat támadó élősködők együttes hatása is kiválthat.
A Balaton sekélyebb öbleiben szintén előfordult már tömeges pusztulás, jellemzően a gyorsan felmelegedő vízterületeken. Korábbi szakmai tapasztalatok szerint az amuri kagyló különösen érzékenyen reagál a tartósan 25–26 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletre.
Nyári kagylóelhullást a Körösökön is dokumentáltak, ahol a jelenséget szintén a felmelegedő vízzel és az ezzel együtt járó természetes ökológiai folyamatokkal hozták összefüggésbe.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







