Tömeges kagylópusztulás a Ráckevei-Soroksári Dunán: a hazai szakember elárulta, mi okozza a kagylóvészt

Amíg a szem ellát, mindenütt döglött kagylók lebegnek a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban, és iszonyatosan büdös van – erről számol be az a TikTok-videó, amely a napokban kezdett terjedni a közösségi médiában.

„Mi is látjuk, sok éve minden nyáron így van ez. Amikor beáll a tartós meleg, a kagylók tömegesen pusztulnak, és feljönnek a vízfelszínre. Horgászként én is összeszedem őket, mélyhűtőbe teszem, és egész évben csalinak használom” – árulta a HelloVidéknek Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője.

Aki hozzátette, a jelenség nem újkeletű, és jellemzően az inváziós amuri kagyló állományát érinti, amely a nyári felmelegedés idején különösen érzékenyen reagál a vízben jelen lévő kórokozókra.

@userdd8muuj5cgchg

Kagyló party

♬ eredeti hang - Pacalos

Nem a hőség öli meg a kagylókat

A szakember szerint az extrém kánikula és a tartósan magas vízhőmérséklet csak közvetett szerepet játszik az amuri kagylók tömeges pusztulásában. 27–28 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett ugyanis a vízi ökoszisztémában jelen lévő különböző kórokozók aktivitása megnő, ami kedvezőtlen hatással lehet az inváziós fajokra.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) hazánkban idegenhonos, inváziós fajként van ugyanis jelen. A Távol-Keletről származik, és a szakirodalom szerint a múlt század második felében, elsősorban a növényevő halak – például az amur és a busa – betelepítéséhez kapcsolódóan jelent meg Magyarországon. Azóta gyorsan elterjedt a nagyobb folyóinkban, így a Dunában és a Tiszában is, de számos állóvízben is megtalálható. Kedvező körülmények között akár 25–30 centiméteresre is megnőhet, és jelentős vízszűrő kapacitással rendelkezik. A szakember szerint egyes vízi élősködők – például a kagylók köpenyét támadó atkafajok – sérüléseken keresztül fertőzéseket okozhatnak, amelyek ezekre a nem őshonos fajokra érzékenyebben hathatnak.

Az őshonos kagylófajok – például a tavi és a folyami kagyló – hosszú evolúciós együttélés során alkalmazkodtak a hazai vízi élővilágban jelen lévő kórokozókhoz, így ezek a jelenségek rájuk jellemzően kevésbé hatnak.

Az amuri kagyló viszont nem ilyen mértékben alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, ezért bizonyos időszakokban tömeges pusztulás is előfordulhat nála. Ez egy inváziós faj, amely erős versenyt jelent az őshonos fajok számára az élőhelyért és a táplálékért

– tette hozzá a szakember.

Amit nem falnak fel a ragadozó halak, azt horgászok összegyűjtik

A szakember szerint az elpusztult amuri kagylók a ragadozó halak – köztük a harcsa – számára is táplálékot jelentenek, a horgászok pedig sokszor kifejezetten csaliként használják őket:

A harcsa és a nagyobb testű pontyok, keszegfélék is előszeretettel fogyasztják az elpusztult kagylókat. A vízfelszínről is leszedik, a harcsahorgászok pedig gyakran szákkal gyűjtik össze, majd lefagyasztják, hogy egész évben legyen belőle csali

– mondta a szakember, aki még hangsúlyozta: a jelenség mögött álló kórokozók a halállományra és a vízimadarakra nem jelentenek ismert veszélyt.

Lehet így fürdeni a Ráckevei-Duna-ágban?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tömeges kagylópusztulás befolyásolhatja-e a vízminőséget, illetve biztonságos-e a fürdés a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban. Pfeifer Rikárd szerint a vízhasználat minden esetben a kijelölt strandokhoz és az aktuális vízminőségi vizsgálatokhoz kötött.

Ahol engedélyezett a fürdés, ott rendszeres vízminőség-vizsgálatok történnek. A nem kijelölt szakaszokon a víz nem minden esetben felel meg a fürdési célú követelményeknek

– mondta a szakember.

Hozzátette: a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág egyes szakaszain időszakosan előfordulhat, hogy nem adnak ki fürdési engedélyt, ez azonban nem közvetlenül a kagylópusztulással függ össze, hanem összetett vízminőségi és terhelési tényezők eredménye. Ilyen tényező lehet például a csapadékos időszakokat követően a csatornarendszer átmeneti túlterhelése, amikor a nagy mennyiségű csapadék és a szennyvízhálózat terhelése miatt rövid időre kevert szennyvíz–csapadékvíz juthat a befogadó élővizekbe. Ez átmenetileg ronthatja a vízminőségi paramétereket.

Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.

Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.

A Tisza-tavon az elmúlt években többször is dokumentáltak nyári kagylópusztulást. A szakemberek szerint bizonyos – főként inváziós – kagylófajok esetében ez visszatérő jelenség lehet, amelyet a tartósan magas vízhőmérséklet, valamint a kagylókat támadó élősködők együttes hatása is kiválthat.

A Balaton sekélyebb öbleiben szintén előfordult már tömeges pusztulás, jellemzően a gyorsan felmelegedő vízterületeken. Korábbi szakmai tapasztalatok szerint az amuri kagyló különösen érzékenyen reagál a tartósan 25–26 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletre.

Nyári kagylóelhullást a Körösökön is dokumentáltak, ahol a jelenséget szintén a felmelegedő vízzel és az ezzel együtt járó természetes ökológiai folyamatokkal hozták összefüggésbe.