A víztározó eutrofizációja, a gobik és más halak elhullása a Tiligul-torkolatban. Vízvirágzás, környezeti probléma

Tömeges kagylópusztulás a Ráckevei-Soroksári Dunán: a hazai szakember elárulta, mi okozza a kagylóvészt

2026. július 2. 14:30 4 perc

Bűzlik a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág, döglött kagylók százai lebegnek a vízen, miközben a ragadozó halak valóságos lakomát csapnak körülöttük. Mégis mi okozhatja a tömeges pusztulást, mennyire veszélyes ez a Duna élővilágára, és valóban rendkívüli jelenségről van szó? A HelloVidék megkereste a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséget is. Pfeifer Rikárd, a szervezet halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője szerint a jelenség azonban nem újkeletű...

Amíg a szem ellát, mindenütt döglött kagylók lebegnek a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban, és iszonyatosan büdös van – erről számol be az a TikTok-videó, amely a napokban kezdett terjedni a közösségi médiában.

„Mi is látjuk, sok éve minden nyáron így van ez. Amikor beáll a tartós meleg, a kagylók tömegesen pusztulnak, és feljönnek a vízfelszínre. Horgászként én is összeszedem őket, mélyhűtőbe teszem, és egész évben csalinak használom” – árulta a HelloVidéknek Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője.

Aki hozzátette, a jelenség nem újkeletű, és jellemzően az inváziós amuri kagyló állományát érinti, amely a nyári felmelegedés idején különösen érzékenyen reagál a vízben jelen lévő kórokozókra.

@userdd8muuj5cgchg

Kagyló party

♬ eredeti hang - Pacalos

Nem a hőség öli meg a kagylókat

A szakember szerint az extrém kánikula és a tartósan magas vízhőmérséklet csak közvetett szerepet játszik az amuri kagylók tömeges pusztulásában. 27–28 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett ugyanis a vízi ökoszisztémában jelen lévő különböző kórokozók aktivitása megnő, ami kedvezőtlen hatással lehet az inváziós fajokra.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) hazánkban idegenhonos, inváziós fajként van ugyanis jelen. A Távol-Keletről származik, és a szakirodalom szerint a múlt század második felében, elsősorban a növényevő halak – például az amur és a busa – betelepítéséhez kapcsolódóan jelent meg Magyarországon. Azóta gyorsan elterjedt a nagyobb folyóinkban, így a Dunában és a Tiszában is, de számos állóvízben is megtalálható. Kedvező körülmények között akár 25–30 centiméteresre is megnőhet, és jelentős vízszűrő kapacitással rendelkezik. A szakember szerint egyes vízi élősködők – például a kagylók köpenyét támadó atkafajok – sérüléseken keresztül fertőzéseket okozhatnak, amelyek ezekre a nem őshonos fajokra érzékenyebben hathatnak.

Az őshonos kagylófajok – például a tavi és a folyami kagyló – hosszú evolúciós együttélés során alkalmazkodtak a hazai vízi élővilágban jelen lévő kórokozókhoz, így ezek a jelenségek rájuk jellemzően kevésbé hatnak.

Az amuri kagyló viszont nem ilyen mértékben alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, ezért bizonyos időszakokban tömeges pusztulás is előfordulhat nála. Ez egy inváziós faj, amely erős versenyt jelent az őshonos fajok számára az élőhelyért és a táplálékért

– tette hozzá a szakember.

Amit nem falnak fel a ragadozó halak, azt horgászok összegyűjtik

A szakember szerint az elpusztult amuri kagylók a ragadozó halak – köztük a harcsa – számára is táplálékot jelentenek, a horgászok pedig sokszor kifejezetten csaliként használják őket:

A harcsa és a nagyobb testű pontyok, keszegfélék is előszeretettel fogyasztják az elpusztult kagylókat. A vízfelszínről is leszedik, a harcsahorgászok pedig gyakran szákkal gyűjtik össze, majd lefagyasztják, hogy egész évben legyen belőle csali

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

– mondta a szakember, aki még hangsúlyozta: a jelenség mögött álló kórokozók a halállományra és a vízimadarakra nem jelentenek ismert veszélyt.

Lehet így fürdeni a Ráckevei-Duna-ágban?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tömeges kagylópusztulás befolyásolhatja-e a vízminőséget, illetve biztonságos-e a fürdés a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban. Pfeifer Rikárd szerint a vízhasználat minden esetben a kijelölt strandokhoz és az aktuális vízminőségi vizsgálatokhoz kötött.

Ahol engedélyezett a fürdés, ott rendszeres vízminőség-vizsgálatok történnek. A nem kijelölt szakaszokon a víz nem minden esetben felel meg a fürdési célú követelményeknek

– mondta a szakember.

Hozzátette: a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág egyes szakaszain időszakosan előfordulhat, hogy nem adnak ki fürdési engedélyt, ez azonban nem közvetlenül a kagylópusztulással függ össze, hanem összetett vízminőségi és terhelési tényezők eredménye. Ilyen tényező lehet például a csapadékos időszakokat követően a csatornarendszer átmeneti túlterhelése, amikor a nagy mennyiségű csapadék és a szennyvízhálózat terhelése miatt rövid időre kevert szennyvíz–csapadékvíz juthat a befogadó élővizekbe. Ez átmenetileg ronthatja a vízminőségi paramétereket.

Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.

Bár elsőre riasztónak tűnhet a tömeges kagylóelhullás, hasonló esetekre korábban már több hazai vízterületen is volt példa.

A Tisza-tavon az elmúlt években többször is dokumentáltak nyári kagylópusztulást. A szakemberek szerint bizonyos – főként inváziós – kagylófajok esetében ez visszatérő jelenség lehet, amelyet a tartósan magas vízhőmérséklet, valamint a kagylókat támadó élősködők együttes hatása is kiválthat.

A Balaton sekélyebb öbleiben szintén előfordult már tömeges pusztulás, jellemzően a gyorsan felmelegedő vízterületeken. Korábbi szakmai tapasztalatok szerint az amuri kagyló különösen érzékenyen reagál a tartósan 25–26 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletre.

Nyári kagylóelhullást a Körösökön is dokumentáltak, ahol a jelenséget szintén a felmelegedő vízzel és az ezzel együtt járó természetes ökológiai folyamatokkal hozták összefüggésbe.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 21. szombat
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. november 21. 19:19
Agrárszektor  |  2026. november 21. 20:03