Beleszálltak a szövetségbe a magyar horgászok: A MOHOSZ ma olyan rendszert üzemeltet, amely önmagáért van, nem a horgászokért!

A magyar rekreációs horgászat előtt álló kihívásokról és a szükséges változásokról fogalmazott meg kritikákat és javaslatokat a Horgász-Zóna szakmai magazin a MOHOSZ megújult vezetéséhez címzett nyílt levelében. A lap szerint a vezetőváltás jó alkalom arra, hogy a szervezet és a horgásztársadalom őszintén beszéljen a sportág és szabadidős tevékenység jövőjéről.

A kereskedelmi oldalról szemlélve a folyamatokat a magazin azt írja: hetente több száz horgásszal találkoznak, így közvetlenül érzékelik a szokások változását, az egyre gyakrabban felmerülő problémákat, valamint azt is, hogy miért maradnak távol sokan a horgászattól, illetve miért csökken az ifjúsági korosztály aktivitása.

A levél elismeri, hogy az elmúlt évtizedben több jelentős előrelépés történt. Ilyennek tartják az üzleti célú halászat megszüntetését, az adminisztráció átalakítását, az egységes digitális adatbázis kiépítését, a halőrzés fejlesztését és a horgászturisztikai stratégia elkészítését. Ugyanakkor szerintük a regisztrált horgászok számának növekedése önmagában nem ad pontos képet a horgászat valós népszerűségéről.

A magazin rámutat: a jelenlegi rendszer minden valaha regisztrált személyt nyilvántart, így az adatbázisban olyanok is szerepelnek, akik már nem horgásznak, külföldre költöztek vagy elhunytak. Véleményük szerint az aktív horgászok száma, aktivitása és horgászati szokásai sokkal fontosabb mutatók lennének.

A digitalizáció kapcsán úgy fogalmaznak, hogy az szükséges és elvárható lépés volt, ugyanakkor nem tekinthető önmagában eredménynek. Szerintük problémát jelent, hogy sok horgász nincs tisztában azzal, hogy rendelkezik online hozzáféréssel a rendszerhez, illetve hogyan tudná azt használni. Pozitív fejleményként ugyanakkor kiemelik a digitális fogási napló, valamint az online jegyvásárlás és -megújítás terjedését.

Klímaváltozás és fenntarthatóság

A levél külön fejezetben foglalkozik a horgászatot érintő környezeti kihívásokkal. A szerzők szerint a klímaváltozás, a vízhiány, az élőhelyek állapotának romlása, valamint az invazív fajok terjedése komoly hatással lesz a horgászat jövőjére.

Emellett a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A felvetett kérdések között szerepel az ólom használata, a műanyag hulladék mennyisége és a halvédelem is.

A kereskedelmi szektor felelősségére utalva a Horgász-Zóna úgy fogalmaz: „Kereskedőként valójában szégyellem, hogy természetközeli hobbit kiszolgáló üzletként mennyi szemét van a falakon, polcokon pl. csomagolás formájában.”

Túl bonyolult a jelenlegi rendszer

A magazin szerint a következő időszak legfontosabb feladata a horgászat egyszerűbbé és könnyebben elérhetővé tétele lenne. Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer túlzottan bürokratikus, és már a belépési ponton elriaszthatja az érdeklődőket.

A levél szerint a vizsga, a regisztráció, az állami jegy, a horgászkártya, a területi jegyek és a különböző szabályrendszerek együttesen túl nagy adminisztratív terhet jelentenek.

A MOHOSZ ma egy olyan rendszert üzemeltet, amely önmagáért van, nem pedig a horgászokért

- írják. A kívánatos cél szerintük az lenne, hogy a horgászat jobban igazodjon a mai életvitelhez. Ennek összefoglalására egy egyszerű példát is megfogalmaznak:

Ha valaki péntek délben eldönti, hogy délután szeretne horgászni, legyen rá lehetősége.

Ennek érdekében a szerzők a kötelező vizsgarendszer felülvizsgálatát, a jelenlegi kétszintű jegyrendszer egyszerűsítését és az ügyintézés nagyobb rugalmasságát javasolják.

Több adat és erősebb szakmai képviselet kellene

A Horgász-Zóna szerint a másik kulcsfontosságú feladat a rekreációs horgászat érdekeinek hiteles képviselete lenne a várható környezeti és társadalmi kihívásokkal szemben.

A levél szerint a MOHOSZ-nak felkészült partnerként kellene részt vennie a klímaváltozással, a vízvisszatartással, a vízhiánnyal, az állatvédelmi kérdésekkel vagy a vízparti hulladék problémájával kapcsolatos szakmai egyeztetéseken.

Ehhez azonban szerintük jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat. A szervezet például nem lát rá a horgásztavak forgalmára, így nem ismert pontosan, hogy a magyar horgászok évente hány napot töltenek horgászattal. Emellett hiányoznak a részletes információk a horgászati szokások változásáról, a rekreációs horgászat gazdasági teljesítményéről, valamint annak társadalmi és környezeti hatásairól is.

A levél zárásában a magazin azt hangsúlyozza, hogy a következő időszaknak „az egyszerűbb működésről, a hiteles szakmaiságról és a horgászat hosszú távú fenntarthatóságáról kellene szólnia”, és a szervezet fókuszát inkább ezekre a kérdésekre kellene helyezni, mint egy nagyra nőtt intézményrendszer fenntartására.