Mindenki velük fotózkodik a Balatonnál, pedig súlyos bírság jár érte: ezért ne etesd ezt a cuki emlőst

A Magyar Madármentők Alapítvány közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tihanyi ürgék bár megszokták az emberek jelenlétét, továbbra is vadon élő állatok. A látogatók közül sokan napraforgómaggal, különböző rágcsálnivalókkal kínálják őket, hogy közelebbről megfigyelhessék vagy lefotózhassák a kíváncsi állatokat. A természetvédők szerint az egyik legnagyobb veszélyt az etetés jelenti. Bár sokan úgy gondolják, egyetlen szem mag vagy falatka nem árthat, a napi több száz látogató által adott táplálék már jelentősen megváltoztathatja az állatok természetes viselkedését.

Az ürgék kiválóan alkalmazkodtak a természetes környezetükhöz, maguk gyűjtik össze és raktározzák el a számukra megfelelő táplálékot. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek viszont emésztési problémákat, egészségkárosodást és viselkedésbeli változásokat is okozhatnak. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az állatok megérintése vagy kézbe vétele szintén kerülendő. Az ürgék zsákmányállatok, ezért egy közeledő emberben könnyen ragadozót láthatnak, ami komoly stresszt válthat ki náluk.

Fokozottan védett állatok - Nem turisztikai látványosságok

Kevesen tudják, hogy a közönséges ürge (Spermophilus citellus) Magyarországon fokozottan védett faj. Természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint.

A faj állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult, ezért több természetvédelmi program is indult megőrzésük érdekében. Az év elején a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Vadállatmentő Központ is csatlakozott a CitellusLIFE programhoz, amely a Pannon-régió ürgeállományának hosszú távú fennmaradását segíti.

Egyetlen falat nem tűnik soknak – de több száz turista már komoly problémát okozhat

A tihanyi ürgekolónia története több mint húsz évre nyúlik vissza. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban telepítette vissza az első egyedeket a Belső-tó környékére. A választás nem véletlenül esett erre a területre. A Tihanyi-félszigeten korábban is jelentős ürgeállományok éltek, a szürkemarha-legeltetés pedig ideális körülményeket biztosított a rövid füvű gyepeket kedvelő rágcsálóknak. Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a program sikeresnek bizonyult: az állomány folyamatosan növekszik, a terület pedig ma már a Balaton egyik legismertebb természetközeli látványossága lett.

A természetvédők szerint nem kell lemondani az élményről. Az ürgék rendkívül kíváncsi állatok, így ha valaki türelmesen leül a közelükben, gyakran maguktól is néhány méterre megközelítik az embert. A szakemberek tehát azt kérik a látogatóktól, hogy ne etessék, ne fogják meg és semmiképpen se próbálják hazavinni az állatokat. Ehelyett figyeljék őket tisztes távolságból, készítsenek róluk fotókat vaku használata nélkül, és hagyják, hogy továbbra is természetes viselkedésük szerint élhessenek a Balaton egyik legkülönlegesebb élőhelyén.