Végleg bezárhat a hazai művészvilág ikonikus vidéki menedéke: egy országos érték sorsa a tét

A Zsennyei Alkotóház a magyar történelmi, irodalomtörténeti és képzőművészeti hagyomány egyik különleges helyszíne. A második világháború után alkotóházként működő Bezerédj-kastély 70 éven át adott otthont íróknak, költőknek, képzőművészeknek és más alkotóknak. Az épület és az azt körülvevő egyedülálló őspark nemcsak kulturális, hanem természeti értéket is képvisel.

Az előző kormányzati ciklusban – Demeter Szilárd döntésére –, 2024-ben, minden szélesebb körű szakmai és nyilvános egyeztetés nélkül felfüggesztették, majd megszüntették az akkor nem sokkal korábban felújított Zsennyei Alkotóház működését - olvasható a petícióban, amely szerint az egykori zsennyei alkotóház működését 2024-ben függesztették fel, majd megszüntették, az épület pedig jelenleg bizonytalan jövő előtt áll. A kezdeményezők attól tartanak, hogy az ország egyik legfontosabb művészeti alkotótelepe végleg eltűnhet a magyar kulturális élet térképéről.

Több mint hetven évig szolgálta a magyar művészetet

A Zsennye határában álló Bezerédj-kastély története évszázadokra nyúlik vissza, mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A második világháború során súlyos károkat szenvedett, könyvtára és berendezésének jelentős része megsemmisült. A kastélyt 1949-ben államosították, majd kezdetben mezőgazdasági célokra használták.

A fordulat az 1950-es évek elején következett be. A szombathelyi képzőművészek kezdeményezésére megkezdődött az épület megmentése, és 1953–54-től művésztelepként, majd alkotóházként működött. Az első vezetője a szobrászművész Majthényi Károly volt, aki évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az intézmény életében. Az alkotóház az évtizedek során a magyar kulturális élet egyik fontos találkozóhelyévé vált. Képzőművészek, írók, költők, zeneszerzők és fotóművészek dolgoztak itt hosszabb-rövidebb időt. Többek között olyan ismert alkotók fordultak meg Zsennyén, mint Nemes Nagy Ágnes, Ágh István vagy Ránki György.

Fotó: Fortepan / Bezerédj-kastély, (később Zsennyei Alkotóház). 1957, Fotó adományozó Tóth Ákos

Többször is felújították a kastélyt

Az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket fordítottak az épület helyreállítására. A kastély egyik legnagyobb felújítása 2013–2014-ben zajlott, amikor új tetőt kapott, megújult a homlokzat, restaurálták a bútorok egy részét, és rendezték a 16 hektáros ősfás parkot is. A beruházás célja éppen az volt, hogy hosszú távon biztosítsa az alkotóház működését.

A fenntartó Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) korábban több hazai alkotóház működtetéséért felelt. A szervezet később a Petőfi Kulturális Ügynökség rendszerébe került. A PKÜ vezetése 2024-ben a zsennyei alkotóház működésének megszüntetéséről döntött, amely jelentős tiltakozást váltott ki művészeti körökben. A bezárás után több publicisztika és szakmai állásfoglalás is született, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a hetvenéves intézmény nem csupán egy kastély, hanem a magyar művészeti élet fontos szellemi műhelye volt.Attól tartanak, hogy a kastély eladó lehet

A kastély felkerülhet az értékesítésre kijelölt állami ingatlanok listájára

A most indult petíció szerzői szerint olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy a kastély felkerülhet az értékesítésre kijelölt állami ingatlanok listájára. A kezdeményezők ezért azt kérik, hogy az állam ne hagyja magára az épületet és a hozzá tartozó ősfás parkot, hanem dolgozzon ki olyan kulturális és természetvédelmi programot, amely lehetővé teszi az alkotóház újranyitását vagy új funkcióval történő továbbélését.

A petíció kezdeményezői szerint most még van esély arra, hogy az épület ne az enyészet vagy a bizonytalan hasznosítás sorsára jusson, hanem ismét a magyar kulturális élet egyik különleges vidéki műhelyeként működhessen tovább.

Címlapkép: Google Maps