Gyökeresen átalakulhat az egri borvidék jövője: a klímaváltozás mindent átírhat a szőlőben és a földeken

Az egri borvidék jövőjét alapjaiban határozhatja meg a klímaváltozás – hangzott el a Breznay-esték egyik szakmai rendezvényén, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei képviselője, Seszták Attila is részletesen beszélt a térség előtt álló kihívásokról. A szakember szerint a változások nemcsak a szőlőtermesztést érintik, hanem az egész mezőgazdasági struktúrát, beleértve a szántóföldi növénytermesztést is - számolt be róla a Heol.hu.

A térségben ugyan az éves csapadékmennyiség összességében nem csökken jelentősen, annak eloszlása egyre kiszámíthatatlanabbá válik: a csapadék inkább intenzív, rövid időszakokban érkezik, miközben hosszabb száraz periódusok alakulnak ki. A szakértői előrejelzések szerint 2050-ig 1,5–2,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is bekövetkezhet, ami több hőhullámmal és szélsőségesebb időjárással járhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Véget ér egy korszak a Balatonnál: lehúzza a rolót az egyik legismertebb hazai borászati központ

Lehúzza a rolót a Balaton egyik legismertebb borászati központja: a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. feldolgozó üzeme június végén bezár. A legendás BB márka azonban nem tűnik el – a termelés más telephelyen folytatódik.

Változó fajták, eltolódó termesztési zónák

Az elemzések szerint az Eger környéki dombvidéki területek továbbra is meghatározó borvidéki szerepet töltenek be, ugyanakkor a művelési és fajtastruktúra átalakulása elkerülhetetlen. A déli, alacsonyabban fekvő területek érzékenyebbé válhatnak a szárazságra, míg a magasabban fekvő dűlők – például a Nagy-Eged környéke – akár kedvezőbb érési feltételeket is kaphatnak a melegebb klíma miatt.

A szakértők szerint a termesztési optimum fokozatosan északi irányba tolódhat, miközben a vízmegtartás és a talajhasználat válik kulcskérdéssé. A fajtaszerkezetben is elmozdulás várható: egyes fajták, mint a kékfrankos vagy a syrah erősödhetnek, míg más, vízigényesebb fajták visszaszorulhatnak. A fehérborok esetében a savak megőrzése és a kiegyensúlyozott érés jelenthet majd egyre nagyobb kihívást.

A talaj és a víz lesz a kulcskérdés

A szakmai előadás szerint a jövő egyik legnagyobb kérdése a talaj állapota lesz. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szervesanyag-tartalom, miközben az erózió és a talajromlás gyorsabb ütemben zajlik, mint a regeneráció. Ez különösen a dombvidéki területeken jelent problémát, ahol évente akár több tonna termőréteg is eltűnhet hektáronként.

A vízgazdálkodás is kritikus ponttá válik: az öntözés ugyan megoldás lehet bizonyos esetekben, de költséges és nem mindenhol kivitelezhető. Egyre nagyobb szerepet kap a víz helyben tartása, a talajnedvesség megőrzése és a talajtakaró növények alkalmazása.

A mezőgazdaság szerkezete is átalakulhat

A klímaváltozás nemcsak a szőlőre, hanem a szántóföldi növénytermesztésre is hatással lesz. A szakértők szerint csökkenhet a búza és a kukorica jelentősége, miközben előtérbe kerülhetnek a szárazságtűrő növények, például a cirok, a köles vagy a durumbúza, valamint a fehérjenövények.

A hosszabb távú előrejelzések szerint nem egyszerű fajta- vagy technológiaváltásról van szó, hanem teljes szemléletváltásról: a gazdálkodás egyre inkább tájgazdálkodássá alakulhat, ahol a biodiverzitás, a vízmegtartás és a talajélet fenntartása ugyanolyan fontos lesz, mint a termés mennyisége. A szakértők szerint a következő 10–15 év kulcsfontosságú lesz: ha a gazdálkodók nem tudnak alkalmazkodni, a hagyományos termelési modellek fokozatosan veszíthetnek életképességükből.