Tömegével veszik a házakat a finnek ebben az apró baranyai faluban: nem fogod elhinni, miért

„Liliom utca / Liljakatu” – áll egy házfalra aggatott táblán a Mohácsi és a Liliom utcák kereszteződésében. Az átlagos látogatónak talán fel se tűnik ez a Kádár-kockán, ha mégis észreveszi, arra gondolhat, valami helyi poén lehet egy Katu nevű lányról, aki a házban lakhat. Írhatnánk, hogy itt valami mélyebb titok lappang, de a helyzet több, mint nyilvános: Geresdlakot évtizedek alatt belakták a finnek, a katu pedig utcát jelent. Ha nyitott szemmel járunk az utcákon, a csengőkön, postaládákon finn neveket fedezhetünk fel, akár még itt-ott egy finn zászlócska is gyanússá teszi: nordikus irányt vett ez a baranyai község - írta cikkében a Telex.

Habjánecz Tibor polgármester 2006 óta követi az „elfinnesülést”: az első finn lakosok, köztük Pekka Staven és Sisko Saaristo, több mint 30 éve telepedtek le a faluban. Hosszú utazás, baráti ajánlás és a sváb falu nyugodt légköre hozta őket ide, ahol hamar megtalálták a helyüket a szőlőben, a présházban és a közösségi életben is. 

A magyar vidéken ritka az ennyire multikulturális falu: a 2022-es népszámlálás szerint mindössze a lakosok 4 százaléka vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek. A Telex riportja során azonban számos európai nemzet képviselőjével találkoztak, akik – fiatalok és idősebbek egyaránt – a 700 lelkes Geresdlakra költöztek: Észtországtól Finnországon, Ausztrián és Németországon át Hollandiáig. Az egykori sváb falu a Geresdi-dombság lábánál fekszik, mindössze egy kőhajításnyira a Mecsektől.

A finneknél fontos a közösség, az önkéntes segítség, a hagyományok ápolása

Ma már 34 finn háza van a faluban: van, aki végleg letelepedett, mások 6–8 hónapot töltenek itt. Habjánecz szerint nyaranta a legtöbb finn érkezik, olyankor akár százan is a nyaralóikban töltik az időt, és ilyenkor „beszőkül a falu” a sok tejszínű hajjal futkározó finn gyerektől. „Vannak – úgy hívom őket – udvarosok, családok, akik segítenek a finneknek a háztartás vitelében, az udvar, a pince és a szőlő művelésében. Ezeket a családokat a finnek fogják, felültetik a repülőre, és hozzák őket ide” – mesélte a polgármester. Hozzátette, hogy a geresdlakiak intézményesen és egyénileg is rendszeresen ellátogatnak a finn testvérfalvakba.

Ahogy a polgármester mesélte, hivatalos finn nyelviskola is volt Geresdlakon alapfokú szintig, egykor 10-11 ember tanult itt, önkormányzati dolgozók, a háziorvos, sőt maga a polgármester is. A saját finntudásáról azt mondta: „Ha idejön egy finn nagykövet, vagy miniszter, vagy új finnek, be tudok mutatkozni természetesen: Minä olen Tibor Habjanecz.” Ezen felül is gyakorolnak gesztusokat, megünneplik a Kalevala napját február 28-án, a finn függetlenség napját december 6-án.

A polgármester szerint a falu kitörési pontja lett ez a kultúrák találkozása: felújított házak, munkalehetőség, nyitott közösség várja az ideköltözőket. A település híres rendezvényei, mint a Gőzgombóc Fesztivál vagy a Mézeskalácsfalu, a multikulturális lakosság részvételével kapnak különleges színt.

A finn lakosok – sokszor nyaralóként érkezők – ma már hosszabb időt töltenek a faluban, megtanulják a magyar nyelvet, megtartják saját ünnepeiket, például a Kalevala napját vagy a finn függetlenség napját. A helyiek és a finnek kapcsolata szoros: együtt kertészkednek, borászkodnak, részt vesznek a közösségi programokban, és a gyerekek is beilleszkednek az iskolai életbe.

A polgármester szerint a külföldi lakosok érkezése megemelte az ingatlanárakat: ma már 15–20 millió forintért lehet egy 100 négyzetméteres házat vásárolni, ami még mindig messze elmarad Budapest, a Balaton vagy a felkapottabb megyeszékhelyek áraitól. „A finnek régi parasztházakat vesznek, ritkán választanak Kádár-kockát” – tette hozzá Habjánecz, aki azt is elmondta, hogy az önazonossági törvényt a faluban nem tervezik alkalmazni.