Mikor lesz a bajai vásár 2026-ban? - Minden, amit már tudni lehet a bajai hídivásár, Éjszakai Bazár, termelői vásárok kapcsán

Baja megyei jogú város, Budapesttől mintegy 160 kilométerre délre, a Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. A bajai Türr István híd a legfontosabb déli átkelőhely a Dunán, mely összeköti Bácskát a Dunántúllal. A Duna bal oldali mellékága, a Sugovica keleti partján található Baja belvárosa, míg a nyugati parton a népszerű üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. Baja vásártartási hagyományai a középkorig nyúlnak vissza, hosszú ideig fontos kereskedelmi csomópontja volt az országnak. Ma már nem tartanak országos állat- és kirakodóvásárt a városban, ugyanakkor több hagyományos és újabb vásári rendezvény is várja az érdeklődőket.

Baja vásárai, piacai, rendezvényei

Baján nagy történelmi hagyománya van a vásárok tartásának, mára azonban átalakult a város vásári élete. Az országos állat- és kirakodóvásárok helyett több évről évre megrendezett egymástól független rendezvény pótolja a rendszeres vásárokat, illetve termelői vásárokon és piacokon lehet rendszeresen vásárolni. Ilyen vásárokkal egybekötött, különálló rendezvények például a hagyományos húsvéti vásár és az adventi vásár a Tóth Kálmán téren és a környező sétálóutcákon. Ezeknek a rendezvényeknek a 2026-os időpontja még nem ismert. 

Idén esedékes a VII. Bajai Hídivásár megtartása is, melyet rendszerint szeptemberben rendeznek, 2026-os pontos időpont még nincsen. Ennek helyszíne a Petőfi-szigetet és a Nagy-Pandúr-szigetet összekötő kerékpáros és gyalogos híd, ahol szintén kézműves vásárokon és programokon lehet részt venni. 

Ugyancsak hagyományos rendezvény Baján a Halfőző Fesztivál, melyet rendszerint júliusban rendeznek meg, és szintén különféle programok, árusok is várják az érdeklődőket. 

Baján működik Városi Piac is, mely egész héten nyitva tart, a nagypiaci napok viszont szerdán és szombaton vannak. Vasárnap pedig bolhapiac működik itt, a Városi Piac területén.

A bajai Éjszakai Bazár 2026-ban

Viszonylag új, országosan is újdonságként ható kezdeményezés helyben a havi egyszer, péntekenként megtartott Éjszakai Bazár rendezvény. Az Éjszakai Bazár szervezői szerint a rendezvény nemcsak a vásárlásról szól, hanem közösségi élményt is kínál: lehetőség a találkozásra, beszélgetésre és kikapcsolódásra.

A termelői vásár rendszerint minden hónap második péntekjén van, de a szervezők a változtatás jogát fenntartják. Például időjárási okokból el is maradhat az Éjszakai Bazár, ahogy ez január 9-én is történt. Ezért érdemes követni a rendezvény közösségi média felületét, illetve indulás előtt itt tájékozódni az esetleges változásokról.

A Bajai Éjszakai Bazár kiváló program a kimozdulásra vágyóknak is, akik nem helyben élnek: nemcsak helyi termelők termékeit lehet megvásárolni itt, hanem találkozni ismerősökkel, beszélgetni, enni-inni, és nézelődni. A vásár rendszerint délután 17 órától 22 óráig várja az érdeklődőket. A helyszín pedig a Városi Piac. 

A bajai vásártartási hagyományok

Baja vásártartási hagyományai a középkorig nyúlnak vissza. A város földrajzi fekvése – a Duna és a Sugovica találkozásánál, fontos átkelőhely mellett – már korán meghatározta kereskedelmi szerepét. Jelentős termelési körzetek, a Sárköz és Észak-Bácska központjaként Baja élénk áruforgalmat bonyolított le a Duna mentén. Az Arcanum archívumából elérhető a Magyar néprajz című kézikönyv harmadik, 1991-ben megjelent Kézművesség című kötete. Az ebben található Vásárismertetések fejezet szerint a város hatalmas, a Sugovicára nyitott vásártere a legszebb magyar terek közé tartozott. A dunai hajózás révén Bajáról gabonát szállítottak Pestre, Győrbe, Pozsonyba és Bécsbe, miközben iparcikkek érkeztek vissza a városba. A kereskedelem élénkségét a jelentős iparos- és kereskedőréteg is erősítette.

A középkori vásárszabadalmakat nem számítva a város 1801-ben, majd 1820-ban kapott meghatározó jelentőségű vásártartási jogokat. Ezek alapján évente öt országos vásárt rendeztek, a szerdai és szombati piac pedig hetivásárrá vált, amely közül a szombati számított nagyobb jelentőségűnek. "Baján az év első vására a február 14-ét megelőző vasárnap volt. A továbbiak pedig április 24-én, július 22-én, szeptember 21-én és december 6-án, illetőleg mindig vasárnap, ha ezek a határnapok a hét más napjára estek, akkor a közvetlenül megelőző vasárnap tartották" - írja a kötet.

A vásárok kétnaposak voltak, vasárnap volt az állat- és terményvásár, hétfőn pedig a kirakodó. A vásárt közvetlenül követő szerdai hetivásár beleolvadt a vásárba, rendszerint a kirakodóvásár folytatása volt. A hetivásárokat, ha azok ünnepnapra estek, az előző napokon tartották meg. A bajai árucsere-alkalmak egyik sajátossága volt a legutóbbi időkig rendszeresen megtartott, már említett, Péter-Pál-napi (június 29.) fokhagymavásár

- írja a Magyar Néprajz, ami arra is kitér, hogy a bajai piacok a szomszédos sárközi, bácskai és Duna menti falvakból származó élelmiszerekkel voltak mindig tele. "Igen sok baromfit, élőt és vágottat hoztak föl eladni. Azonkívül zöldségféléket, gyümölcsöt, különösen sok almát, de lisztet, sózott és füstölt szalonnát, kolbászt és más élelmiszereket is. A halászok a Sugovicán álló bárkáikról mérték állandóan a halat. A vásárok legkeresettebb árucikke a gabona volt. Több gabona-nagykereskedő is működött a városban, akik az összevásárolt gabonát Pestre, Győrbe, Bécsbe vagy újvidékre, Belgrádba továbbították. A városban igen sok magtár épült, elszállításig a gabonát azokban tárolták" - írják.

Számos iparos dolgozott itt – asztalosok, takácsok, fazekasok, tímárok, csizmadiák, kovácsok és más kézműves mesterek –, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a bajai vásár országos hírűvé váljon. Az árucsere lebonyolításában jelentős szerepet játszottak a város szerb kereskedői, valamint a bácskai és Duna menti települések rendszeresen idejáró lakosai - írja a bajai vásárokról szóló ismertető.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bács-Kiskun Megyei Levéltárának elektronikus kiadványa a Múltbanéző is megemlékezett a bajai vásárokról. Az Adalék a bajai vásárok történetéhez című írás szerint a bajai vásárok a 19. században országos hírűek voltak, a 19. század első felében ezért is nevezték a várost „kis Pest”-nek. Baja az első három országos vásárra a mezővárosi cím megerősítésekor, 1714-ben kapott szabadalmat, melyeket április 24-én, július 22-én és december 6-án tartották. A negyedik vásári szabadalmat 1801-ben szeptember 21-re a bajai uradalom kapta meg.

Leglátogatottabb országos vásárai a Szent György és a Szent Miklós napiak voltak. 1820-ban szerdai és szombati hetivásárra kapott szabadalmat

- írja Fábián Borbála A bajai „phőnix”. Egy kereskedőváros pusztulása és újjáéledése a reformkorban című kötetben. A város kereskedelmének hanyatlását a vasút megjelenésével hozzák általában összefüggésbe. Egy korabeli irat szerint 1883-ban Baja szabad királyi városában már évi öt alkalommal két napon tartottak vásárt: "Bálint" vásárt február 11-12-én, "Szt. György" vásárt április 22-23-án, "Magdolnai" vásár július 22-23-án, "Máté" vásárt szeptember 16-17-én és "Miklós" vásárt december 2-3-án.

A kalendáriumokból és a város történetét feldolgozó monográfiákból kiderül: 1879-ben kapta az ötödik vásárt a város, az 1880-as évek előtti kalendáriumokban csak 4 országos vásár szerepel. A kalendáriumokból azt is lehet tudni, hogy a vásárok Baján is – legalább – két naposak voltak, ugyanis az állatvásárokat a vásár napja előtt tartották. 

A Múltbanéző cikkéből kiderül az is, hogy a bajai vásárra milyen messziről vártak vásárlókat és árusokat: az 1883-as plakátot 26 Kapitányság, 31 szolgabíróság és 145 település címére küldték szét. A kapitányságok a szomszédos megyék törvényhatósági jogú városai, valamint Duna menti városok: Budapest, Vác, Esztergom, Révkomárom (ma: Komarno), Pozsony, Zimony, Vukovár, Eszék. A távolabb fekvő települések között szerepel keletről: Makó, Arad, Debrecen, Nagyvárad, Temesvár; nyugatról: Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém. Felvidéki, erdélyi vagy Horvátországi város nincs a felsorolt városok között. A keletiek az alföld nagy vásár központjai a korszakban. "A szolgabíróságok csak a város közvetlen környékére, vagyis a szomszédos megyékre terjednek ki, tehát, a baranyai és tolnai települések mellett Pest–Pilis–Solt–Kiskun megyeiek és a természetesen Bács–Bodrog vármegye összes szolgabírósága szerepel" - írja a cikk.