Aggasztó hírek jönnek a Balatonról: a szakértők szerint nem a vízszint az igazi probléma

Nem fér kétség hozzá, hogy az éghajlatunk – és vele a Balaton – példa nélküli változásokon megy keresztül. „Már rég nem éghajlatváltozásról beszélünk, ennél sokkal keményebb a helyzet – én inkább úgy mondanám: klíma-K.O – nyilatkozta a Hellovidéknek még tavaly Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A szakember akkor azt mondta, nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, de szerinte éveken belül a Balaton mediterrán jellegű tóvá válhat, annak minden lehetséges következményeivel.

Az elmúlt időszakban újra felerősödött az aggodalom a Balaton vízszintjével kapcsolatban, azonban fontos tisztázni, hogy a tó vízszintjének változása természetes folyamat. A közbeszédben elsősorban az alacsony vízállás került előtérbe, miközben a szakértők szerint a tó jelenleg nincs közvetlen vízhiányos válságban. A hangsúly inkább a vízminőség, az ökológiai egyensúly és a klímaváltozás hosszú távú hatásain van - írta a Balatonfüred.hu.

A vízszint természetesen ingadozik

A hidrológusok régóta hangsúlyozzák, hogy a Balaton vízszintje természetes módon változik. A 2000-es évek elején például a mostaninál is alacsonyabb értékeket mértek, mégsem következett be ökológiai összeomlás. A szakmai álláspont szerint a jelenlegi vízmennyiség önmagában nem veszélyezteti sem az élővilágot, sem a tó használhatóságát.

A vízszint és a vízminőség azonban két külön kérdés – és a szakértők szerint az utóbbi az, amelyre hosszabb távon jobban kell figyelni.

Melegedő víz, emelkedő sótartalom

Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója több fórumon – köztük egy balatonfüredi előadáson – arról beszélt: a Balaton vízminősége összességében jelenleg jó, ugyanakkor aggasztó folyamat a víz hőmérsékletének emelkedése és a sótartalom növekedése.

Utóbbi már meghaladja a klasszikus édesvizekre jellemző értékeket. A megváltozott kémiai környezet kedvezhet az invazív fajok terjedésének, amelyek kiszoríthatják az őshonos élőlényeket, jelentős ökológiai átalakulást idézve elő.

A klímaváltozás próbája

A Balaton sekély tó, ezért különösen érzékeny a vízháztartás változásaira. A klímaváltozás hatásai – a gyakoribb aszályok, a nagyobb párolgás, a bizonytalan vízutánpótlás – hosszabb távon komoly kihívást jelenthetnek. A modellek szerint a század közepére a tó vízháztartásának kezelése nehezebbé válhat, mint napjainkban. Emellett a településekről és a mezőgazdaságból érkező terhelés is fokozhatja a problémákat.

A tihanyi Tihanyi Belső-tó vízszintjének látványos csökkenése sokak számára figyelmeztető jel, bár a szakértők szerint a két tó helyzete hidrológiai szempontból nem azonos.

A Balaton térségében különböző érdekek ütköznek

A turizmus és az ingatlantulajdonosok stabil, magas vízszintet szeretnének, míg az ökológusok a természetes vízjárás megőrzését tartják elsődlegesnek. A vízügyi szakembereknek egyre nehezebb feladat a két szempont közötti egyensúly megtalálása.

Mit lehet tenni? A szakmai javaslatok három fő irányt jelölnek ki:

• a tápanyagterhelés csökkentése, különösen a mezőgazdasági bemosódások visszaszorítása és a szennyvízkezelés szigorítása;
• alkalmazkodás az ingadozó vízszintekhez, rugalmasabb part- és kikötőhasználattal;
• természetközelibb partszakaszok kialakítása és a szárazabb időszakokra való felkészülés.

A jelenlegi adatok alapján a Balaton nincs közvetlen ökológiai válságban, de a klímaváltozás miatt vízháztartása a következő évtizedekben várhatóan érzékenyebbé válik. A kérdés így nem az, hogy azonnali vészhelyzet áll-e fenn, hanem az, hogy sikerül-e időben, átgondolt stratégiával reagálni a lassan kibontakozó folyamatokra.

A tó jövőjéről szóló szakmai diskurzus a következő hetekben is folytatódik: Balatonfüreden újabb előadás keretében ismertetik azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek hosszú távon segíthetnek megőrizni Közép-Európa legnagyobb tavának ökológiai egyensúlyát.