Videón: brutális hidegben, 100 éves technológiával küzdenek a karácsonyi halért a tiszai halászok

A Szegedfish Kft. telepén Zsáky Tamás cégvezető mutatta meg, hogyan is néz ki a lehalászás mindennapi valósága. Október közepétől egészen Mikulásig tart a szezon, és bár most még nincs igazi tél, nem ritka, hogy vastag jégrétegen kell dolgozni. A halak a hidegben a mélyebb részek felé húzódnak, a halászok pedig fizikai erővel terelik őket egy pontra – órákon át, vízhatlan ruhában, de átázott, átfagyott testtel - írta a Délmagyar.

„Ez kemény fizikai munka. Fiatal már alig jön ide dolgozni, megszűnt Magyarországon a halász szakképesítés is. Kénytelenek vagyunk vendégmunkásokkal kiegészíteni az állományt” – mondta Zsáky. A technológia szinte semmit sem változott az elmúlt száz évben: a halakat ma is ugyanúgy kell kézzel, hálóval összehúzni, gép nem tudja kiváltani ezt a folyamatot.

A lehalászott halak nagy része ráadásul nem is kerül még karácsony előtt a boltokba. A kétéves pontyokat a telelő tavakba költöztetik, ahol téli, lassult életfunkcióik mellett szinte mozdulatlanul, vermelve vészelik át a hideg hónapokat. Ez az időszak egyben a halgazdaság éves leltára is: ilyenkor tudják megnézni a halak egészségi állapotát, méretét, súlyát, és azt, milyen kondícióban érkeznek a következő szezonra.

Mindez idén különösen nagy kihívást jelentett. Az aszályos hónapok rekordalacsony vízszinteket hoztak, a termelési költségek drasztikusan emelkedtek, és a klímaváltozás hatása már nem a jövő kérdése — hanem napi valóság. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint a halászok még soha nem dolgoztak ilyen nehéz körülmények között.

Mégis van jó hír: a hazai halászok teljesítménye és a gazdaságok kitartása azt jelenti, hogy karácsonykor nem lesz hiány magyar halból. Az árak ráadásul nem emelkednek a tavalyihoz képest. „Ez már lélektani határ. Ha emelnénk, egyszerűen nem vennék meg. Tartjuk az országos 2000 forint/kilós élő pontyárat” – fogalmaz Zsáky.