Régészeti szenzáció: évezredes titkot rejtett a föld Martfű határába+ videóval

Martfű az utóbbi években komoly gazdasági fejlődésen megy keresztül: bővül az ipari park, új bekötőút épül a Kövér-major térségében. A beruházást azonban csak régészeti feltárás után lehet folytatni – és ez most valódi szenzációt hozott. A földmunkák során neolit kori (ötezer éves) gabonatárolóra, két szkíta sírra és több bronz- és vaskori leletre bukkantak a szakemberek - írta a Szoljon.hu.

"Az előzetes talajvizsgálatok már jelezték, hogy a terület régészeti szempontból ígéretes. Most kijelenthetjük: Martfű igazi aranybánya a múlt kutatóinak" – mondta el Szabó Vivien, a Damjanich János Múzeum régésze, aki kollégáival – Kelemen Angélával, Szabó Melindával, Jancsik Balázzsal és Ádám Márkkal – vezeti a feltárást.

A négyhetes ásatás során a csépai munkásbrigád gépekkel, majd kézi eszközökkel bontotta a földet, hogy a szakemberek a legapróbb részleteket is megfigyelhessék. Már a korábbi években is kerültek elő leletek innen – például 16. századi ezüstpénzek és egy bronzkori, úgynevezett zsugorított vázas temetkezés.

A mostani ásatás azonban minden várakozást felülmúlt

A feltárás során a régészek hamvasztásos urnasírokat, gabonatároló hombárt és különféle edényeket is találtak, amelyekbe egykor étel- és italáldozatokat, valamint állatcsontokat helyeztek. Az egyik leglátványosabb lelet egy tetejére fordított hombár, amely egykor gabonatárolásra szolgált.

– A leletek egyértelműen a Vekerzug-kultúrához köthetők, amely a vaskor korai, Kr. e. 7–4. század közötti időszakból származik – magyarázta Szabó Vivien. – A terület ugyanakkor többrétegű lelőhely: a legkorábbi megtelepedés a középső neolitikum végére, nagyjából ötezer évvel ezelőttre tehető, amit az alföldi vonaldíszítéses kerámiák is megerősítenek.

Ahogy a cikkben írták, a mostani felfedezés jól mutatja, hogy az infrastrukturális fejlesztések – bár modern célokat szolgálnak – gyakran vezetnek múltunk újabb darabjainak előkerüléséhez. A martfűi ipari park bővítése előtt végzett kötelező régészeti vizsgálat ezúttal nemcsak engedélyezési kötelezettség volt, hanem valódi időutazás: a kutatók szerint a térségben már az emberiség hajnalán is megtelepedtek közösségek a Tisza közelsége miatt.

A Damjanich János Múzeum szakemberei a leletek megtisztítása és dokumentálása után laborban vizsgálják tovább az anyagokat, a legérdekesebb darabokat pedig a szolnoki múzeum kiállításán is szeretnék bemutatni.