300 apartmanos lakóparkot épít a katódgyár Ácson: kínai munkásokat hoznak az induláshoz

Magyarországon az utóbbi években szinte havonta jelentettek be az akkumulátoriparhoz kapcsolódó beruházásokat. Ahogy a Telex mai cikkében írta, nem véletlenül jönnek ide, hívták őket.

A magyar kormány gazdaságpolitikájának fontos eleme ugyanis az akkumulátorgyártás, szerintük ez az ipar jövője, és az ország ezzel a szektorral kerülhet Európa ipari élvonalába. Ennek érdekében ezermilliárd forintos nagyságrendben adnak támogatást az ide települő akkumulátoripari cégeknek, valamint az a nekik szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarországon rengetegen félnek attól, hogy minden, az akkumulátorokkal összekapcsolódó gyártási folyamat mérgez.

Ez azért van, mert a gödi Samsung környékén találtak mérgező vegyi anyagokat a talajvízben, valamint más gyáraknál is voltak szabálytalanságok, a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozót be is kellett záratni. Ettől viszont nem minden gyár mérgez, ez attól függ, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyeket az állam magától sajnos nem mindig igyekszik betartatni.

De mi épül Ácson?

Szijjártó Péter június 21-én jelentette be, hogy 520 milliárd forintból épül új, az akkumulátorokba katódot készítő gyár a Komárom mellett fekvő Ács külterületén. A bejelentés a településen azért okozott felháborodást, mert a polgármester egy hete még tagadta, hogy akkumulátorgyár jönne hozzájuk, ami legjobb esetben is féligazság volt. Azóta a környéken aláírásgyűjtés indult a gyár ellen. Ez viszont nem tántorította el a céget, amelynél javában zajlik a gyár tervezése.

A szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen a Telex is részt vett, elhangzott, hogy a gyártási folyamat során nikkel, mangán és kobalt keverékét elegyítik lítiumsóval, a két anyag egy elektromos kemencében egyesül. A nikkelt, mangánt és kobaltot Afrikában és Indonéziában bányásszák, Kínában tisztítják meg, dolgozzák fel és keverik össze, és a keveréket onnan hozzák hajókon és kamionokon Magyarországra.

A cégnél évi 100 000 tonna gyártási kapacitással számolnak, ami az alapanyagokat és a végterméket összeadva

napi 25 kamionos forgalmat jelent.

Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után várhatóan 4 milliárd euró, azaz 1500 milliárd forint lesz. Ez egy egészen durva összeg, ma a magyarországi gyárak között ennél csak a győri Audi, a gödi Samsung és a kecskeméti Mercedes forgalma nagyobb. A 2020-as évek második felére várhatóan felnő melléjük az iváncsai, a debreceni és a nyíregyházi akkumulátorgyár is.

Annyi áramot eszik, mint egy megye

A gyár áramigénye 120 megawatt lenne, amely évente egy terrawattórának felel meg. Ez nagyságrendileg egy megye teljes lakosságának áramfogyasztása, és egy paksi blokk termelésének negyede. A Huayou képviselői most azt ígérik, hogy a brutális áramigény nagy részét megújuló energiából szerzik be.

A tervek szerint a gyárban 900-an fognak dolgozni

A szakértelmet és a gépek ismeretét megkövetelő állásokban eleinte kínaiakat fognak hozni, de a tervek szerint őket egy 2-3 éves átmeneti időszak után leváltanák magyarokra. Hogy minél jobb magyar mérnököket tudjanak felvenni, együttműködést kezdeményeztek a győri és az óbudai egyetemmel.

Magyarországon akut probléma az ipari dolgozók lakhatása, ami az Ácsot is magába foglaló Győr-Tatabánya-Komárom háromszöget különösen érinti. A Huayou emiatt a gyár közelébe egy 300 lakásos lakóparkot építene a dolgozóinak, saját üzlettel, infrastruktúrával. A beszélgetésen kiemelték, hogy ez nem hasonlít majd a hagyományos munkásszállókra, a kisebb lakások 45 négyzetméter körüliek lehetnek - írta a Telex.

Az ilyen beruházásoknál mindig fontos kérdés, hogy a gyár mennyi magyar alvállalkozóval dolgozik majd. A Huayou képviselői most elmondták, hogy az építkezésnél megpróbálnak majd magyarokat is alkalmazni, de a gyártásnál ez már nem lesz így: mind a feldolgozott alapanyag, mind a technológia Kínából jön, másra pedig nem nagyon van szükségük.