Réten-mezőn ingyen terem ez a növény: titkos recept a hosszú életre, mégsem ismerjük

Beköszöntött a teázós időszak

Beköszöntött az ősz, ezzek pedig eljött a teázás időszaka. Ugyanis ilyenkor még azoknak is jólesik néhány csészével a meleg italból, akik egyébként nem mindennapos teafogyasztókk. Viszont örülhetnek a teázókról szóló kutatás eredményeinek azok, akik a teázást az élet egyik örömének tartják, és napi rendszerességgel hódolnak a teaivás szertartásának - írja a The Guardian. A UK Biobank adatain alapuló kutatás szerint azoknál, akik naponta két vagy több csésze fekete teát isznak, alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a nem teázó embereknél. A vizsgálatban résztvevőket több mint egy évtizeden át követték nyomon.

A napi két vagy több csésze teát fogyasztóknál 13 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akik nem teáznak.

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban közzétett eredmények szerint az eredmény ugyanaz volt, függetlenül attól, hogy az illető tejet vagy cukrot adott-e a teához, vagy hogy milyen hőmérsékleten fogyasztotta az italt. Az eredmények a koffein anyagcseréjének sebességét befolyásoló genetikai tényezőktől is függetlenek voltak.

A National Institutes of Health kutatói a UK Biobank adatait használták fel, amelyben félmillió, 40 és 69 év közötti férfi és nő 85%-a számolt be arról, hogy rendszeresen fogyasztott teát. Közülük 89% mondta, hogy fekete teát iszik.

A magyar lakosság 44%-a minden nap iszik legalább egy csésze teát

A KSH adatai szerint az évi átlagos teafogyasztás 18,6 dkg/fő volt az 1980–2019-es időszakban Magyarországon. A hazai teafogyasztás éven belüli eloszlása nem egyenletes: elsősorban a téli félévben iszunk belőle többet, amikor hidegebb az idő. A legtöbb háztartásban megtalálható alap termékről van szó: tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát.

A tea kedvező az emberi egészség számára, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld- és fehér teának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre. Ugyanakkor agyserkentő is.

Érdemes tehát azoknak is rászokniuk a teázására, akik egyébként eddig nem voltak nagy teafogyasztók. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor, ősszel a gyógyteáknak is eljön a szezonja, és számos olyan kerti növényünk van, amelyet akár teakánt is érdemes elfogyasztanunk. Ilyen például a fenyő és a fenyőrügy, aminek összeszedtük a pozitív hatásait és az elkészítési, fogyasztási módjait.

Gyógynövényteák megfázás ellen

A gyógynövények kiváló ismerőjeként Gyuri bácsi sokaknak segített már élete során teáival. Születésnapja alkalmából a téli teájukat ajánlja most mindenkinek, aminek a neve csalóka lehet, hisz nemcsak télen ajánlott a fogyasztása, de a hűvösebb napokban bármikor jólesik elkortyolgatni a gyógyfüvekből álló, testet-lelket felmelegítő főzetet.

Ezt a téli teakeveréket otthon is elkészíthetjük, és jóízűen elfogyaszthatjuk hűvösebb napokon, de igazából máskor is jót teszünk vele a szervezetünknek.

A téli tea az alábbi gyógynövényekből áll: apróbojtorján, szurokfű, lándzsás útifű, borsmenta.

A szárított növények keverékéből egy adag teafüvet (3-4 g) forrázzunk le 2.5 dl vízzel, hagyjuk állni 15 percig, majd szűrjük le, de ne fémszűrővel. Ízesítés nélkül vagy kevés mézzel fogyasszuk a nap bármely szakában.

Megfázásra, immunerősítésre: bíbor kasvirág

A bíbor kasvirág, vagy ahogy sokan ismerik, Echinacea purpurea 2020-ban az év gyógynövénye volt, és egyike a legjobb immunstimuláns hatású gyógynövényeinknek. Hatását az immunsejtek aktiválásán keresztül éri el. A növényből készült termékeket elsősorban a téli megfázásos megbetegedések megelőzésére és gyógyítására, az influenza, a felső légúti betegségek kezelésére használhatjuk, így most különösen ajánlott a fogyasztása leginkább szirup formájában, mivel hatóanyagainak egy része hőre érzékeny, ráadásul vízben szinte egyáltalán nem oldódik, ezért tea formájában nem fejti ki hatását, de gyökeréből készíthetünk alkoholos kivonatot, és naponta 2-3 alkalommal vízbe csepegtetve fogyaszthatjuk ezt a tinktúrát.

Tinktúra:

• 0,5 liter pálinka (minimum 40 %-os)
• 25 gramm bíbor kasvirág,
• 10 gramm medvehagymalevél,
• 1 kisebb fej vöröshagyma,
• 4 gerezd fokhagyma,

A hagymát és a fokhagymát apróra vágva összekeverjük a gyógynövényekkel, pálinkában áztatjuk 14 napon át, majd leszűrjük, és hűvös helyen tároljuk a kivonatot. Erőteljes ízét mézzel finomíthatjuk. Fogyasztása naponta három alkalommal javasolt, csepegtessünk 20 cseppet 1 dl vízbe minden alkalommal.

Úton-útfélen terem a karcsúság titkos összetevője: mezei katáng

A csökkentett kalóriabevitel és az alacsony testsúly a várható élettartamot is növeli, vagyis bármily furcsán hangzik: együnk kevesebbet, hogy tovább élhessünk.

Kimutatták, hogy a mezei katáng keserűanyagainak, szeszkviterpén laktonjainak köszönhetően serkenti az étvágyat és elősegíti az epetermelést. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása.

A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Végül a növény csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét.

Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok (\'felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés\') tüneteinek kezelésében. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák. A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása. Hűvös helyen hetekig is tárolható, bár C–vitamin‑tartalma elvész.

A mezei katángos teakeverék savcsökkentő hatásánál fogva mérsékli az étvágyat, lassítja a táplálékfelszívódást, fogyasztó hatással bír.

Elkészítése:

• 3 dl vízzel forraljunk fel egy teáskanál teafüvet vagy 5-6 virágot, és egy percig főzzük, majd 15 perc után szűrjük le. Ne használjunk fémszűrőt.

@greens_of_daisy