Döntött a kormány: védett magyar erdőkben is engedélyezik a tarvágást, tűzifának

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelettel Orbán Viktor miniszterelnök számos, az erdők és a természet védelmét, a fakitermelés kordában tartását célzó korlátozást helyezett hatályon kívül. Védett területeken is szélesre nyitotta a kaput a favágás, akár tarvágás előtt arra hivatkozva, hogy a vészhelyzet ideje alatt a tűzifaigények felülírják a jogszabályokat és hatósági döntéseket, írja a 24.hu.

Nagy István agrárminiszter is arról beszélt a hétvégén, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, bár azt ígérte, a fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet.

A cél nyilván a tűzifahiány enyhítése, ám a másik oldalon fennáll a veszély, hogy az erdők védelmében elért több évtizedes eredmények most akár hónapok, vagy egy-két év alatt megsemmisülnek. Több ellenzéki párt, politikus és civil szervezet is értetlenül fogadta a döntést, amely a jelen formájában súlyosan veszélyeztetheti a természetvédelem és az erdőgazdálkodás fenntartható jövőjét. Magyarán: évtizedekkel vethetik vissza erdeink fokozatosan javuló állapotát.

Dr. Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője reagált a lapnak.

Tarvágás védett erdőben

A rendelet számos kérdést hagy maga után, szövege „laikus nyelvre” lefordítva a következőket tartalmazza állami erdők, védett természeti területek esetében is:

• engedélyezi a tarvágást magas természetességű állami erdőkben;
• a fakitermelés egész évben, korlátozások nélkül történhet;
• csökkenti az erdők vágásérettségi korát;
• őshonos állományokat elég sarjasztással felújítani – már amelyek képesek erre;
• az idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell az őshonos fajokból álló erdőtakarót visszaállítani;
• miniszteri engedéllyel el lehet térni az erdőtervben szereplő fakitermeléstől.

A közlönyben megjelentek alapján elvben mindez a teljes magyarországi erdőterületre vonatkozik, ami kétmillió hektár.

Az erdő akkor egészséges, tölti be ökológiai és rekreációs szerepét mint a szárazföldek egyik legértékesebb társulása, ha nagy a fajgadzagsága, és eltérő korú fákból áll a magonctól a holtfáig. A modern erdőgazdálkodás ezt szem előtt tartva folytatja a fakitermelést, míg a tarvágást nem kell hosszasan ecsetelni: a kijelölt, akár több tízhektáros területeket mintha legyalulnák, egész domboldalak maradnak utána kopaszon.

A magas természetességű erdő fogalma a viszonylag előremutató, a 2009-es erdőtörvényből származik, mely hat kategóriába sorolta az erdőket a faültetvényektől a legjobb ökológiai állapotú természetes erdőkig.

A rendelet tehát elvileg a legjobb minőségű állami erdeinkben is engedélyezi a tarvágást

– mondja a 24.hu-nak Gálhidy László.