Súlyos a helyzet a Balatonnál: veszélyben a magyar tenger, azonnal cselekedni kell!

Novembertől folytatják a szakemberek a Balaton tavaly elkezdett kotrását. Teszik mindezt a vízminőség védelme érdekében. Az első ütemben mintegy 100 ezer köbméternyi iszapot távolítanak el, és erre már a szükséges forrás is rendelkezésre áll. A kortársi munkák a tervek szerint a következő öt évben is hasonló nagyságrendben folytatódnak a központi döntés értelmében, ám folyamatos monitoring mellett.

Megtörtént a Balaton, illetve a Kis-Balaton teljes geodéziai feltérképezése, mert kiemelten fontos a magyar tengerbe érkező vizek kezelése. Azt látjuk, hogy nagyon magas a klorofid terhelés a Kis-Balaton irányából, ami új beavatkozásokat sürget, és aminek a tervezési munkáit megkezdtük. Egyre inkább előtérbe kerül a szűrőmezők fontossága, javítani kell ezek minőségét is. Az elmúlt időszakban befejeződött a nádas felmérése is, miközben a Balaton vízszintjének szabályozása ismét aktuális: most 88 centiméter, ami viszonylag alacsony értéknek számít. Figyelembe véve, hogy az utolsó három hónap vízmérlege 40 százalékkal alacsonyabb, mint korábban, a tározási kapacitás jelenleg csak a tóban van, ami miatt vízkészlet nehézségek alakulhatnak ki. Közben a kormány arról döntött, hogy a vízügynek monitoring tervet kell készítenie a vízminőség biztosítása érdekében. Mindehhez kapcsolódóan az új partvonal-szabályozási tervek is elkészültek

– mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén.

A térség ivóvízellátásának 60 százalékát Balatonra telepített kutak biztosítják

A Balaton régió ivóvízellátásával kapcsolatban az ülésen kiderült: a Balaton-víz csak igen nehezen és költségesen tisztítható vízforrás, amelyet részben a hazai felszíni vizekénél magasabb szervesanyag-tartalma, magas PH-ja, másrészt a sekély tó vízminőségének külső feltételektől függő változékonysága okoz. Utóbbiak között említhető például az algásodás és a vihar okozta iszap-felkeveredés is.

Az előállított ivóvíz kapcsán minőségi kockázatok léphetnek fel:

• szerves anyagok kiülepedése a vízelosztó hálózatban;
• a víz fertőtlenítése során egészségkárosító melléktermékek képződhetnek;
• mikroorganizmusok (baktériumok, férgek, véglények, magasabb rendű szervezetek) megjelenése a vízelosztó rendszerben;
• nyári időszakban indikátor baktériumok szaporodnak el, telepszám növekedés jelentkezik, a szükséges mértékű nátrium-hipoklorit, klóri-dioxidot nem lehet beadagolni.

A felszíni vízművek és a regionális távvezetékek, de az azbeszcement és acél távvezetékek is építészeti, gépészeti, valamint villamos rendszerei felújításra szorulnak. És bár a vízellátórendszer a balatoni térség jelenlegi igényeit még a nyári csúcsszezonban is ki tudta elégíteni, felmerültek és felmerülhetnek helyenként műszaki gondok. A vízigény növekszik, és ennek kielégítéséhez komoly felújításra, korszerűsítésre van szükség. Jól látszik, hogy az elavult technológiák nem alkalmasak a tó vízminőség-változásainak követésére. Algásodás esetén például a Balatonból történő ivóvízellátás költségei nagyon magasak. A komplex vízellátórendszer-fejlesztésre van szükség a Balaton környéki olcsóbb vízdíjak, a turizmus és az agrárgazdaság versenyképességének támogatására. Csak ez oldhatja meg hosszú távon a térség vízellátását, és hogy alkalmazkodni tudjuk a környezeti változásokhoz

– mutatott rá a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén Czipri András, a Dunántúli Regionális Vízmű projektirányítási csoportvezetője.

A közzétett adatokból jól látszik, hogy jelenleg a térség ivóvízellátásának 60 százalékát hat Balatonra telepített felszíni vízkivételi és víztisztítómű, 40 százalékát pedig a nyirádi karsztvízbázisra telepített kutak biztosítják.

A DRV Zrt. a jövőben szeretné:

• az országon áthaladó folyóvizeket határon belül tartani;
• hosszútávon mennyiségileg megbízható, gazdasági szempontból fenntartható, környezetbarát vízellátó rendszert kialakítani;
• a balatoni térségbe, nyári csúcsidőszakban jelentkező többlet ivó- és öntözővíz igényeket biztonságosan kielégíteni;
• az ivóvíz ellátási költségeket alacsony szinten tartani.

A Balaton térségében az előírt vízminőség és a fejlesztési igényeket kielégítő mennyiségű ivóvíz zavartalan biztosítása érdekében szükséges a hosszútávon biztonságos, fenntartható ivóvízellátást biztosító karsztvíz mennyiségének növelése, valamint új vízbázisok üzembe állítása. A DRV Zrt. ezért szeretné a már meglévő kincsesbányai és nyirádi karsztvízbázis mellett további közeli karsztvízbázisokat is bekapcsolni az ellátórendszerbe

– hívta fel a figyelmet Czipri András, hozzáfűzve, hogy a fejlesztési koncepció a Nyirád és kiegészítő Halimba vízbázis, Rákhegy és kiegészítő Inota vízbázis, valamint murai partiszűrésű galériás vízbázis igénybevételére alapoz.

A karsztvízre és a murai vízbázisra való áttérés előnyei között sorolta a nagyságrendekkel alacsonyabb üzemeltetési és fenntartási költségeket, a hosszútávon kiváló minőségű és mennyiségű ivóvizet, valamint a növekvő felhasználói elégedettséget. A fejlesztés jelenleg az előkészítési szakaszban van, a tervezésre kiírtak egy feltételes közbeszerzési eljárást, amelynek bírálata még zajlik.

Növekszik a horgászat presztízse

Nőtt a horgászat jelenléte és jelentősége az elmúlt években Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jelentése szerint a magyar tengernél. A haltelepítésekkel, tógazdasági haltermeléssel, halőrzéssel és horgászati szolgáltatásokkal is foglalkozó nonprofit társaság tavalyi bevétele 1,161 milliárd forint volt, és 127 millió forintos eredménnyel zárták a 2020-as esztendőt.

Tavaly már 93 741 horgászjegyet adtunk el, ami jelzi a balatoni horgászat jelentőségének növekedését. Az eladások száma több mint 30 százalékkal nőtt az elmúlt nyolc évben. Fontos célunk a balatoni horgászhelyek csökkenésének megállítása és bővítése, aminek ügyében a következő hónapokban írásbeli megállapodásokat szeretnénk kötni a tóparti önkormányzatokkal, például a strandok fürdési szezonon kívüli használatáról

– mutatott rá Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a tanácskozáson.

A következő időszak tervei között említette csónakkikötők létesítését, valamint a már meglévő és nem legális csónakkikötők helyzetének rendezését, engedélyeztetését, illetve fejlesztését. Kiemelte, hogy szükségét látják legalább egy, bárki számára hozzáférhető sólyahely kialakítása a Balaton valamennyi vízparti településen, ahol a horgászok a csónakjaikat vízre tehetik.