Megúszta az ökokatasztrófát a Balaton halbölcsője: így fest most Matula bácsi lápvidéke

Télvíz idején is, ha csak pár órányi természet adta szépségre és friss levegőre vágyunk, nincs is tökéletesebb választás a Kis-Balatonnál. Egy séta a Kányavári szigeten, felmászni a kilátóba, rácsodálkozni a nádasokra, a fodrozódó vízre, hallgatni a közeli nyírfás suhogását.

Ahogy már sose láthatjuk: Tutajos lápja, ahol megtanult csukázni

Fekete István főhősének, Tutajosnak még megadatott, hogy a Zala folyó szabályozása előtti időkben fedezhette fel a berekbeli vízi életet. A Kis-Balaton lápvilágában játszódik ugyanis az 1957-ben kiadott kisregény, a Tüskevár. Tutajos itt tanulja meg élete első nagy leckéjét, amikor Matula tanácsa ellenére szandálban indul el a tüskés-sásos mocsárba. Mi, akik a ’70-es és ’80-as években voltunk gyerekek, a Kis-Balatonból szinte semmit sem láthattunk.

Nem is igen tudtuk elképzelni, milyen is lehetett az, amikor a Zala folyó még szabadon kalózkodhatott, és rakhatta le a hordalékát ezen a tájon. Pedig a XVIII. század végéig még nem is tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez táj volt a tó öble.

A Matula-kunyhó a Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhelyen, Fenékpusztán. MTI/Varga György

A XX. század elején azonban a Zala mederének kialakításával, majd a ’60-as években a Sió zsilip üzembe helyezésével szinte teljesen eltűnt. A hajdani öbölből akkor mindössze két kicsi nyílt vízfelület (a Vörsi és Zalavári víz), valamint egy nagyobb összefüggő nádas maradt meg.

A Kis-Balaton eltűnésével a Zala folyó közvetlenül a Keszthelyi-öbölbe szállította a hordalékait - a szennyvíztől kezdve a belemosódott szervesanyagokig mindent.

A Balaton vízminősége rohamos romlásnak indult. A tó algásodni kezdett, jelentősen elszaporodott a hínár, megkezdődött a víz úgynevezett eutrofizációja. A ’70-es évek végére a Balaton már annyira rossz állapotba került, hogy a fürdőzési igényeket sem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni.

Az ökológiai katasztrófa elkerülésének érdekében kidolgoztak egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, amivel a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat akarták visszaállítani. Az első ütem, a Hídvégi-tó kialakítása 1985-re, a második ütem, a Fenéki-tó elárasztása lényegében a 2000-es évek közepére készült el az Európai Unió támogatásával. A területen komoly védőgát és átemelő-rendszer valósult meg. Így ma már a Zala vize tervezett módon kanyarog végig a területen.

A Kis-Balaton sikertörténet lett: nemzeti parkként, természetvédelmi területként újra magára talált.

„A természet szentélye” lett, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.

Ha tényleg látni akarjuk a Kis-Balatont, ide menjünk!

Jó tudni azonban, hogy a Kis-Balaton nem fürdőzésre való hely, ne is olyan stégekkel és strandokkal tarkított kiépített vízpartot képzeljünk ide, mint amit pár kilométerrel arrébb, mondjuk a Keszthelyi-öbölnél találunk.

A Kis-Balaton kizárólag vagy kerékpárúton vagy a Kányavári Szigeten látogatható szabadon. A Kányavári szigeten azonban bármikor, még ilyenkor télen is érdemes egy sétát tenni. Tágas (járványmentes időben fizetős) parkoló, a lakókocsis büfében meleg kávé vár, aztán el is indulhatunk egyet kirándulni!

A Kányavári szigeten, 2021. januárjában Fotó: Pais-H Szilvia

Az egyik fő attrakció mindjárt a parkoló után, a sziget elején fogad: egy fából épített íves fahíd, amin átkelve már a Kis-Balaton szívében járunk.

A szigeten kialakított tanösvény információs táblái bemutatják a térségben előforduló növényeket, állatokat. A szigeten két kilátóból is rácsodálkozhatunk a környező vízi világra, szinte a teljes Hídvégi tóra rálátni. A nagykilátótól 1-2 perc sétával a sziget belsejébe juthatunk, ahol tűzrakásra is lehetőség van, plusz játszóterezhetnek a gyerekek is.

A legújabb attrakció pár hónapja nyílt: egy formabontó látogatóközpont

A koronavírus elvitte a showt, pedig a közeli Fenékpusztán pár hónapja egy formabontó, zöldtetős, tájba illő ökoturisztikai intézményt is átadtak: a Kis-Balaton Látogatóközpontot.

A Kis-Balaton Látogatóközpont épülete Keszthely külterületi településrészén, Fenékpusztán.

Ezer négyzetméteres bemutatóhellyel, amelynek elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek közvetítése. Ha majd egyszer vége lesz a járványnak, működni fog benne interaktív kiállítás, mozi, tanösvény a tetőn, játszótér, étterem és ajándéküzlet. Az épület külső energiaforrást nem igényel, napelemparkkal, talajszondás fűtési rendszerrel készül.

Ráadásul az ígéretek szerint innen elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető már a Kis-Balaton.

A látogatóközpont kialakításával egy időben - az 1,2 milliárd forintos projekt részeként - 22,5 millió forintból megújult a Fekete István Emlékhely, vele Matula kunyhója is a Diás-szigeten.