Nem várt plusz: 2020-ban nagyot ugrott a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Az Eurostat adatai megerősítik a Takarék AgrárTrend Index által is visszaigazolt tényt, hogy a magyar mezőgazdaság összességében ellenállónak bizonyult a koronavírus járvány okozta gazdasági válságnak. Sőt, tavaly a hazai gazdák európai mércével mérve is jól teljesítettek

– hangsúlyozta Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolati ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, a jó teljesítmény azonban nem minden ágazatra igaz egyformán. A vendéglátó- és szálláshelyek bezárása negatívan érintette az ezen szektoroknak különösen kitett mezőgazdasági termelőket, így például a víziszárnyas ágazatot. Emellett a baromfiszektor teljesítményét a madárinfluenza-járvány rontotta tovább.

A Magyar Bankholding tagjaként működő Takarékbank elemzői szerint, a jó eredmény elsősorban két tényezőnek tudható be. Egyrészt, a főként a tavalyi év második felében megfigyelhető rendkívül magas gabona- és olajosmagvak áraknak, másrészt az Agrárminisztérium által a termelők számára nyújtott hathatós és gyors segítségnek. Mezei Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb szántóföldi termékeknek az év első napjaiban is fennmaradó magas árai magas takarmányárakat is jelentenek, ez pedig különösen nehéz első félévet vetít előre az állattenyésztőknek.

A Takarékbank bízik abban, hogy a gazdák a befolyó többletjövedelmet elsősorban a hatékonyság és az előállított hozzáadott értékek növelésére, illetve a feldolgozottságot segítő beruházásokra fordítják. A következő időszakban ugyanis önmagában az alacsonyabb hozzáadott értékű szántóföldi növénytermesztés eredményei nem lesznek elegendőek a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez.

Ennek alátámasztására Mezei Dávid három fő okot emelt ki

Egyrészt növekszik a relatíve olcsó és egyre hatékonyabban előállított gabona – és olajosmag mennyisége a Fekete-tengeri (Ukrajna és Oroszország) övezetben. Másrészt fokozódik az EU-n belüli verseny a szántóföldi ágazatban: Romániában és Bulgáriában növekszik a területalapú támogatás egy hektárra jutó összege, míg Magyarországon a legjobb esetben is stagnál majd. Harmadrészt az EU agrárpolitikája és klímavédelmi stratégiája – az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás – egyre inkább előnybe részesíti a magas hozzáadott értékű, fenntartható és minőségi mezőgazdasági termelést.