Félmillió embernek elegendő ételt dobunk a kukába Magyarországon: mi lehet az oka?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné.

A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 000 forint.

A Nébih az élelmezési világnap alkalmából arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerpazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma.

Az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította az élelmezés világnapjává október 16-át. Az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolásának fontosságára, és összefogásra ösztönözzön. A világnap bevezetése óta eltelt időszakban az emberiség jelentős eredményeket tudott elérni az éhínséggel szembeni küzdelemben. Bár kétségtelen, amíg egyetlen ember is napi szinten éhezik, addig nem beszélhetünk győzelemről, ugyanakkor fontos mérföldkő, hogy miközben csaknem megduplázódott a Föld lakossága, az alultáplált emberek arányát sikerült leszorítani a felére.

Bár a probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti, a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek látják el. Az élelmiszeriparban és az élelmiszerkereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz.

Ezzel szemben az otthonainkban képződő élelmiszerfelesleg a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.

Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente. Ez a mennyiség több mint 600 millió adag élelmiszert jelent. Az élelmiszerpazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon széleskörű összefogás volt tapasztalható. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát.

A Nébih Maradék nélkül programja 2 évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse a háztartási élelmiszerpazarlás mértékét. A szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a Nébih az oktatási programjában is kiemelt hangsúlyt fektet az élelmiszerpazarlás megelőzésre: bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, és videókkal, valamint pedagógusoknak szánt prezentációkkal igyekszik átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték.

A Pénzcentrum szerint a pazarlás hátterében rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. A lap most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi, ezért új kutatásában vizsgálja, milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd a kutatást!

A Pénzcentrum kutatásához kapcsolódó kérdéseket itt érheted el.