Lehull a lepel: így turbózzák fel a növényeket a profi kertészek

A takarónövények – köztük a szezonon kívüli hüvelyesek – használatának legismertebb előnye, hogy több nitrogént kölcsönöz a talajnak. Ez rendkívül fontos a talaj számára, ugyanakkor több mutató és elem alkotja összesen az egészséges talajt, nem csupán a nitrogén. A Nagy-Britanniai Cranfield University új tanulmánya szerint a takarónövények nemcsak a nitrogénutánpótlás miatt előnyösek, hanem a földigiliszták számára is barátságosabbá teszik a talajt.

Szerte a világon egyre több takarónövények ültetnek, nem véletlenül. Az USDA évek óta aktívan ösztönzi az amerikai mezőgazdasági termelőket a takarónövények alkalmazására, arra hivatkozva, hogy a vetésforgóban található növények (pl. hüvelyesek, zab, lucerna) számos előnnyel járnak:

többek között kontrollálják a talajeróziót, tápanyagdúsabbá teszik a talajt, más növények számára vizet tartanak vissza, vonzzák a jótékony rovarokat a kártevőirtáshoz és képesek a gyomok elleni küzdelemre, csökkentve a herbicidek szükségességét.

A takarónövényeket régóta alkalmazzák, de a modern tudomány még mindig kísérletezik a működésükkel annak érdekében, hogy maximalizálják a mai gazdaságok hozamát, stabilitását és egészségét. A Cranfield Egyetem kutatása tovább bővíti a takarmánynövények ismert előnyeit: a kutatók megállapították, hogy ezek a növények csak úgy vonzzák a gazdák egyik legjobb barátját, földigilisztát.

A földigiliszták jelenléte elengedhetetlen az egészséges talajhoz: megemésztik a növényi hulladékokat, mint például a kukoricahéjat, majd termékeny humuszréteget hoznak létre a földben. A talaj gazdagságát és egészségét jelzi, ha sok benne a földigiliszta.

A Cranfield kutatása egy Cambridgeshire-i búza-, kukorica- és salátafarmon vizsgálódott. A tanulmány eredményeként megállapították, hogy a takarónövények használatának következtében akár a háromszorosára is gyarapodhat a földigiliszták száma földben.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy bizonyos típusú borítónövények környezetét jobban kedvelik a giliszták. Az Applied Soil Ecology kiadványban közzétett, 2017-es tanulmány megállapította, hogy a borsó fedezeti növényként való használata a leghatékonyabb a földigiliszták populációjának ösztönzésére. Ezen kanadai kutatás szerint még a gyenge minőségű, homokos talajban is drámai módon megnövekedhet a földigiliszták száma, ha ezt a növényt ültetjük el. Mivel a modern mezőgazdaság drasztikusan lecsökkentette a földigiliszták populációját az elmúlt néhány évtizedben, a Soil Systems folyóirat szerint az új kutatás rendkívül fontos iránymutatást tud nyújtani a jövőben.

Forrás: Modern Farmer