Megfordul a trend: el sem hinnéd, hova költöznek a magyarok

A belföldi migráció igen érdekes képet mutat, a cikkben szereplő statisztikák az 1995 és 2017 közötti időszakot vizsgálja. Két évtized alatt kicsivel több mint tízmillió költözés volt az országban, ebben benne vannak azok is, akik maradtak a régiójukban, és azok is, akik úgy döntöttek, hogy az ország másik felében kezdenek új életet. A KSH módszertana a költözéseket fejenként tartja nyilván, így ha például egy négytagú család vándorolt valahova, az néggyel növeli meg a számokat.

Minden évben átlagosan nagyjából 450 ember ezer dönt úgy, hogy elköltözik, az adatokból kiderül, hogy az első tíz évben végig ez alatt maradt a költözések száma, majd hiába pörgött fel a belföldi migráció 2006-2007-ben, és lépte át az 500 ezres küszöböt, a válság intenzív évei visszavették a belföldi költözési kedvet.

A vándorlók 2011-re már újra átlagon felüli értéket produkáltak, olyannyira, hogy a legfrissebb, 2017-es adat rekordot is döntött, ugyanis két éve 572 ezer költözés volt az ország határain belül.

Budapestet és Pest megye a KSH módszertana szerint külön kezelendő, a felmérésekből az látszik, hogy a két területi egység számai összhangban vannak egymással, azaz amikor a fővárost többen hagyják el, mint ahányan oda költöznek, azok javarészt nem mennek messzire, hanem Pest megyében telepednek le. Ez az arány 50 százalék, ami azt jelenti, hogy a 23 év alatt Budapestről elköltözők közül minden második a fővárost körülölelő megye valamelyik településén telepedett le.

Pest megye népszerűsége a 2000-es évek elején visszaesett egy kicsit, de aztán 2014-ben újra erőre kapott, ebben az időszakban az is megfigyelhető, hogy a Nyugat-Dunántúl is nagy népszerűségnek örvendett. Természetesen a válság éveiben visszaesett a költözési kedv, de Északkelet-Magyarországról 2008-2009-ben költöztek el a legtöbben.

Ha visszább tekintünk kicsit, az adatokból kiderül, hogy Budapestet a ’90-es évek végén hagyták el rengetegen, a mélypont 2000-ben volt, amikor 18 ezerrel több ember költözött el, mint amennyi oda költözött.

A 4,7 millió vándorlóból nagyjából 700 ezret tettek ki azok, akik a fővárosból valamelyik Pest megyei településre költöztek, míg az ellentétes irányban 449 ezer mozgást regisztráltak. A harmadik legnépszerűbb lakhelyváltás az Észak-Alföldről történt Budapestre.

A fővárosból a vidékre vándorlók közül százból negyvenöten a Dunántúlon kötöttek ki, a legnépszerűbb régió pedig ezen belül a fővároshoz legközelebb eső Közép-Dunántúl, ahova 160 ezerszer költöztek a vizsgált 23 évben. 143 ezer esetben Észak-Magyarország volt a cél, a legkevesebbszer, 77 ezer esetben pedig az ország legnyugatibb részére mentek Budapestről.

900 ezer esetben költöztek Budapestre az emberek a vidékről, akiknek egy nagy része (400 ezer ember) az északkelet-magyarországi régiókból, azaz Észak-Magyarországról és az Észak-Alföldről érkezett. Elenyésző, hét százalék azok aránya, akik a Duna-Tisza közéből vagy a Tiszántúlról költöznek el, és maradnak ebben a két tájegységben. A migrációról itt tekinthetők meg a grafikonok.