Lassul a lendület az építőiparban: egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány

Épületek esetében új szerződést 117 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 623 milliárd forint volt, ami 32%-os éves növekedést jelent. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 157 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 1593 milliárd forint volt, ami ebben az esetben 14%-os éves csökkenést jelent. Épületeknél ipari és raktárépületek, az egyéb építményeknél pedig út- és vasútépítési beruházások növelték a kibocsátást – derül ki a Takarékbank elemzéséből.

Szemmel láthatóan lassul a kiugró építőipari konjunktúra az év eleji nekilódulás után, de a növekedés továbbra is szemmel látható és egyelőre kérdés, hogy mennyiben okozzák átmeneti hatások a lassulást. Ezek közé tartozhat a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakóépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, de a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, de ezt a hatást részben ellensúlyozhatják a nyártól elérhető családvédelmi akcióterv egyes elemei, ami azonban elsősorban a községekben lesz inkább érezhető.

2019-ben 30%-ot megközelítő növekedésre számítunk az iparágban, így továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor. Az idén 25 ezer körüli lakás átadására számít a szektor, amennyiben sikerült leküzdeni a kapacitáskorlátokat, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3.7 millió négyzetméteres állományt.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a lezajlott bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a jelenlegi és a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.