Kiadták a vészjelzést: minden eddiginél durvább szezon várhat az allergiásokra

Nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés komoly veszélyt jelent a bolygóra: a gleccserek elolvadnak, a korallzátonyok kipusztulnak, a szélsőséges időjárás (pl. tűzvész és hurrikánok) humanitárius válságokat okoznak, a levegő egyre szennyezettebb lesz, a természetes élőhelyeik megsemmisülése pedig veszélyezteti az állatokat és a növényvilágot.

Nem meglepő, hogy ezek a feltételek az emberi egészségre is komoly kockázatot jelentenek. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint a magasabb hőmérséklet, a növekvő tengerszint, valamint a szélsőséges viharok gyengébb élelmiszer-, víz- és levegőminőséget, további hővel összefüggő halálesetek és betegségek kockázatát, továbbá mentális egészségügyi problémák teljes sorát okozhatja.

Az éghajlatváltozás hozzájárul a hosszabb és erőteljesebb allergiás szezonhoz

- mondta Purvi Parikh, az Allergy & Asthma Network allergológusa. Hozzátette: mivel az időjárás enyhébb, a tavasz hamarabb is érkezik. Az amerikai Asztma és Allergia Alapítvány (AAFA) szerint a klímaváltozással együtt a levegő minősége is leromlott, amely további hatásokat gyakorolhat arra, hogyan fogják magukat érezni az allergiások ebben az időszakban.

Azt mutatja a tendencia, hogy minden allergiaszezonnal egyre rosszabb lesz a helyzet

- emelte ki Susan Schuval, a Stony Brook Egyetem allergológusa és immunológusa. De hogyan teszi a felmelegedő bolygó intenzívebbé az allergiát? A Prevention cikkében szakértők magyarázzák el a kapcsolatot a két jelenség között melynek az alapja nem más, mint a növények biológiai átalakulása.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (AAAAI) szerint éghajlatváltozás - amely befolyásolhatja a hőmérsékletet, a csapadékot és a szelet - befolyásolja a pollenek és a gombás spórák termelését és fehérje összetételét is, valamint azt, hogy milyen mennyiségű pollen bocsátódik ki, hol helyezkednek és hogyan szóródnak. A környezeti feltételek változásával pedig a beporzó növények is átalakulnak.

A növények túléléséhez visszavezethető növekvő szén-dioxid szint hozzájárult a szuper-beporzó növények kialakulásához. A megváltozó feltételek miatt nehezebben működne a hagyományos beporzás, ezért a növények intenzívebb pollenkibocsátással reagálnak az új környezetre

- hangsúlyozta Dr. Parikh. Princess Ogbogu, az Ohio Egyetem Wexner Medical Center Allergia és Immunológiai Intézetének igazgatója kiemelte, hogy az éghajlatváltozási tényezők jelentősen és közvetlenül befolyásolják a növények beporzását. Hozzáfűzte, hogy amellett, hogy magasabb a pollenkoncentráció a levegőben, az allergének is szélesebb körben terjednek el, ami hevesebb allergiás tüneteket produkálhat.

De nem csak a növekvő pollenkoncentráció keserítheti meg az allergiások életét, az üvegháztartású gázok további légzési problémákat okozhatnak az allergiás és asztmás betegek számára.

Dr. Parikh szerint ez a probléma a világon mindenhol fennáll, még azokban az országokban is megfigyelhető az allergiások tüneteinek folyamatos erősödése, ahol általában nincs magas pollenszám és nincs kimondottan allergiaszezon.