Hivatalba lépett: mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke

Az új államfő megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. Baka András hivatalba lépésével lezárul az átmeneti időszak, amely július 20-án kezdődött, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnt. Az Országgyűlés augusztus 11-i határozata szerint Baka András augusztus 19-én veszi át hivatalát. Az államfő feladatait addig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el.

Baka András jogászi pályafutása jelentős részét a bírói rendszerben töltötte. A Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként is dolgozott. Köztársasági elnökké választása előtt a kormányfő is találkozott vele.

Az új államfő megválasztására azért került sor, mert júliusban módosították az Alaptörvényt, amelynek nyomán Sulyok Tamás megbízatása július 20-án megszűnt. Az Országgyűlés ezt követően új köztársasági elnök megválasztásáról döntött.

A választás előtt több név is felmerült az államfői posztra. Polgár Judit sakkolimpiai bajnok jelölését a tudomány, a kultúra és a sport több ismert szereplője is támogatta, ő azonban nem vállalta a felkérést. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte, a jelöléshez azonban nem gyűlt össze a szükséges 40 képviselői aláírás.

Baka András végül a Tisza-frakció jelöltjeként került az Országgyűlés elé. A titkos szavazáson 146 leadott voksból 140 képviselő támogatta, hatan pedig ellene szavaztak.

Az új köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata az állami intézmények alkotmányos működésének biztosítása, valamint az Alaptörvényben meghatározott államfői jogkörök gyakorlása lesz. Az államfő többek között aláírhatja a törvényeket, vagy megfontolásra visszaküldheti azokat az Országgyűlésnek, illetve alkotmányossági vizsgálatot is kezdeményezhet.

Baka András hivatalba lépésével egy új államfői ciklus kezdődik, amelynek időtartamát az Alaptörvény jelenlegi rendelkezései szerint legfeljebb öt évben határozták meg.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán