Nagy dobásra készül Magyar Péter: olyasmit húzna meg, ami Orbánnak sem jött össze

Magyar Péter egy átfogó közép-európai együttműködés kialakításával erősítené Magyarország pozícióját az Európai Unióban. A Politico beszámolója szerint a leendő miniszterelnök elsősorban Ausztriával és a régió más országaival mélyítené a kapcsolatokat, részben az Osztrák–Magyar Monarchia történelmi és gazdasági örökségére építve.

A stratégia lényege, hogy a térség országai szorosabban működjenek együtt gazdasági, politikai és kulturális téren is. Magyar első hivatalos útjai ennek megfelelően Varsóba és Bécsbe vezetnek majd, ami illeszkedik a magyar diplomácia hagyományaihoz is.

Az elképzelés túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon: Magyar Péter egy regionális blokkban gondolkodik, amely az Európai Unión belül közös érdekérvényesítési platformként működne. Ennek részeként felmerült a visegrádi együttműködés és az osztrák–cseh–szlovák Slavkov-formátum összehangolása, egy Benelux-szerű szövetség létrehozásával.

A cél, hogy a hasonló gazdasági súlyú és érdekeltségű országok közösen lépjenek fel Brüsszelben, növelve politikai befolyásukat. Hasonló elképzelésekkel korábban Orbán Viktor is próbálkozott, ám a visegrádi együttműködés az eltérő érdekek miatt nem bizonyult tartósnak.

A mostani kezdeményezés mögött konkrét gazdasági és politikai célok húzódnak. Magyar Péter egyik kiemelt célja a Magyarországnak visszatartott, mintegy 18 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása. Emellett hozzáférést szeretne további 16 milliárd euró védelmi hitelhez, és megszüntetné a migrációs szabályok megsértése miatt kiszabott napi egymillió eurós bírságot.

A lengyel példa is irányadó lehet: Donald Tusk kormányának jogállamisági lépései nyomán gyorsan megnyíltak az uniós források. Ugyanakkor az Európai Bizottság óvatosabbá vált, miután Lengyelországban a politikai megosztottság lassította a reformok tényleges végrehajtását.

Az osztrák fél nyitottnak mutatkozik az együttműködésre, amit a szoros gazdasági kapcsolatok is alátámasztanak. Ausztria jelentős befektető Magyarországon, miközben sok magyar munkavállaló dolgozik az országban.

A régión belüli különbségek azonban továbbra is kihívást jelenthetnek. Ukrajna támogatása vagy uniós csatlakozása például megosztja az érintett országokat, ami korlátozhatja a mélyebb integráció lehetőségeit.

A szakértők szerint ugyanakkor az összehangolt gazdasági és infrastrukturális fejlesztések révén a közép-európai országok érdemben növelhetik alkupozíciójukat az Európai Unión belül, ha sikerül közös platformra helyezni az érdekeiket.

Címlapi kép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA