Nagy uniós pénzmaghoz juthat Magyarország: ezt kellett megtennünk érte Brüsszelben

A SAFE program létrehozását elsősorban Donald Trump második elnökségének kiszámíthatatlan külpolitikája indokolta, amely megkérdőjelezte az amerikai biztonsági garanciákat. További érv volt a NATO védelmi kiadások 2028-ra tervezett 5 százalékos minimumszintje, amelynek teljesítéséhez jelentős forrásokra lesz szüksége a tagállamoknak.

Az új uniós eszköz hosszú lejáratú hiteleket biztosít a tagországok számára, amelyek célja a védelmi képességek összehangolt fejlesztése és az európai hadiipar megerősítése. Fontos kiemelni, hogy a program nem támogatás: az Európai Bizottság az uniós költségvetés garanciájával nyújt forrást, amelyet a tagállamoknak később vissza kell fizetniük.

A SAFE-hitelek statisztikai és pénzügyi szempontból ugyanúgy növelik a tagállamok államadósságát, mint korábban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitelkomponense. Bár a kötvénykibocsátás központilag történik, a hitelt az egyes országok külön-külön veszik fel, és ők felelnek a visszafizetésért. Az Eurostat elszámolási szabályai szerint minden visszafizetési kötelezettséggel járó uniós forrás növeli az adott ország bruttó államadósságát.

A konstrukció nem tekinthető közös európai adósságnak, mivel az EU csak közvetítőként működik. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a hosszú lejárat és az alacsony kamatfelár miatt a program nem növeli érdemben az országok adósságterhét, sőt kedvezőbb, mintha a tagállamok külön-külön vennének fel hasonló hiteleket a piacról.

A SAFE-rendeletet az Európai Tanács május 27-én fogadta el. A tagállamoknak július 29-ig kellett előzetesen jelezniük igényeiket, november 30-ig pedig részletes nemzeti védelmi beruházási terveiket kellett benyújtaniuk. Az Európai Bizottság jelenleg is értékeli ezeket a terveket, a Tanács jóváhagyása után pedig megkezdődhet a szerződések előkészítése és a források folyósítása.

Az első kifizetések a tervek szerint 2026 első negyedévében indulhatnak, amennyiben a nemzeti tervek időben és pozitív elbírálással zárulnak. A program iránt eddig Lengyelország mutatta a legnagyobb érdeklődést 43,7 milliárd eurós igénnyel, ami a teljes keret közel egyharmada. Franciaország 22 milliárd, Németország 18 milliárd, Olaszország 14 milliárd, Spanyolország pedig 9 milliárd euró körüli összeget jelzett előzetesen.

A Bizottság közlése szerint eddig 18 tagállam nyújtott be előzetes hitelkérelmet, összesen több mint 127 milliárd euró értékben. Az igényelt összegek nem a gazdasági mérettel arányosak, hanem a védelmi kiadások növelésére irányuló politikai szándékot tükrözik: a közép- és kelet-európai országok arányaiban nagyobb összegeket kértek.

Magyarország is benyújtotta előzetes igényét júliusban, majd október végén a részletes nemzeti védelmi beruházási tervét is, amelyet az Európai Bizottság befogadott értékelésre. A magyar kormány közlése szerint hazánk legfeljebb 16,2 milliárd euró összegű hitelkeretre számíthat, bár ez csak elméleti maximum, a végleges összeg ennél kevesebb is lehet.

A kormány tájékoztatása szerint Magyarország célja, hogy a forrásokat a védelmi képességek gyors fejlesztésére és a hazai, valamint európai hadiipari együttműködések erősítésére fordítsa. A konkrét projektekről egyelőre nem közöltek részleteket. Ha a Bizottság értékelése kedvező lesz, Magyarország 2026 első negyedévében juthat hozzá az előfinanszírozási részhez, amely a teljes hitelkeret legfeljebb 15 százalékát teheti ki.

A SAFE-program végrehajtása több évre szóló folyamat, a beruházások teljes megvalósítási határideje 2030. december 31. Az Európai Bizottság elvárása, hogy a források legalább 65 százalékát Európában gyártott eszközök beszerzésére fordítsák a tagállamok, ezzel is erősítve a közös európai védelmi ipari alapot.