Megvan a kiskapu? Ezzel a trükkel mentheti meg Magyarország a befagyasztott ezermilliárdokat

Egy kellő felhatalmazással rendelkező kormány akár napok alatt elfogadtathatná a parlamenttel azokat a jogszabályokat, amelyeket Brüsszel a befagyasztott támogatások feloldásához kér. Az uniós intézmények azonban egyértelművé tették, hogy a puszta jogalkotás önmagában nem elegendő. Az Európai Bizottság ugyanis hosszas és szigorú átvilágításnak veti majd alá a korrupcióellenes és intézményi reformokat, hogy megbizonyosodjon azok tényleges működéséről.

A legkönnyebben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai tűnnek megmenthetőnek, bár a 2026. augusztusi végső határidő komoly nyomást jelent. A kifizetések feltétele a 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítése. Ezek elsősorban a korrupció visszaszorítását, az uniós pénzek ellenőrzését és az igazságszolgáltatás függetlenségét célozzák. Brüsszel nemcsak az új szabályok elfogadását, hanem az Integritás Hatóság érdemi megerősítését, a közbeszerzési verseny javítását és az összeférhetetlenségi szabályok átalakítását is elvárja. A beígért csatlakozás az Európai Ügyészséghez (EPPO) megoldhatja az aggályok egy részét. A magyar és az uniós szervek közötti feladatmegosztás kialakítása azonban időigényes folyamat - írta a Portfolio.

A szoros határidő miatt felmerülhet egy technikai megoldás is. Eszerint a késedelembe esett projektek forrásainak egy részét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésére csoportosítanák át. Mivel a pénz így kikerülne a költségvetésből, adminisztratív értelemben időben teljesített kiadásnak minősülhetne. Ez a manőver azonban önmagában nem elég, hiszen a kifizetésekhez elengedhetetlen a jogállami és korrupciós feltételek érdemi teljesítése.

A kohéziós források helyzete még összetettebb, mivel esetükben egyszerre több blokkoló mechanizmus is működik. A pénzek egy részét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (például a modellváltó egyetemek) körüli politikai összeférhetetlenség miatt függesztették fel. Emellett a horizontális feljogosító feltételek megsértése is problémát jelent. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának be nem tartása – így a gyermekvédelminek nevezett törvény, az akadémiai szabadság és a menekültügyi szabályozás aggályai – további forrásokhoz való hozzáférést korlátoz.

Ráadásul a kohéziós pénzek felszabadítása nem jelenti azt, hogy az új kormány szabadon rendelkezhetne felettük. A felhasználás kereteit a Fidesz-kormány által 2022-ben aláírt Partnerségi Megállapodás már szigorúan kijelölte, így a források kényszerpályán mozognak. A támogatásokat nem lehet egyszerűen új politikai célokra, például energiahatékonysági beruházásokról az egészségügyre átirányítani. Minden jelentősebb módosításhoz külön brüsszeli jóváhagyás szükséges.

Amennyiben egy új kormány tavasszal megalakulna, a szükséges jogalkotási munka gyorsan elvégezhető lenne. Az Európai Bizottságnak alapvetően hatvan napja van a lépések értékelésére, amelyet további hatvan nappal meghosszabbíthat. Ha Brüsszel a határidők szorítása miatt nem használja ki a maximális időkeretet, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből lehívható 1500-1600 milliárd forintnyi összeg. Emellett a kohéziós pénzek első része is megérkezhetne Magyarországra az év végére, vagy a következő év elejére.