Már reagált is Brüsszel a kormányváltásra: brutális mennyiségű EU-s pénz érkezhet Magyarországra, de számos feltétele van

Orbán Viktor oroszbarát, euroszkeptikus kormányának leváltása komoly reményeket ébresztett Brüsszelben és a tagállamokban. Ezek elsősorban Magyarország uniós és NATO-szerepvállalásának megújulására vonatkoznak. Mivel Magyar Péter kétharmados többséget szerzett, felhatalmazása van az Alaptörvény módosítására is. Uniós tisztviselők szerint ez a felhatalmazás felülmúlta a várakozásokat. Ugyanakkor a Bizottság elvárásait is megnövelte a konzervatív politikussal szemben.

A tagállamok elsősorban azt várják az új miniszterelnöktől, hogy az EU-val való viszony javításának jeleként hagyja jóvá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt. Emellett vonja vissza a soron következő, Oroszország elleni szankciókat blokkoló magyar vétót. Szintén kulcsfontosságúnak tartják az igazságszolgáltatás és a biztonsági szolgálatok reformját, valamint a legfőbb állami intézmények vezetésének leváltását.

A tét hatalmas, hiszen a brüsszeli viták és a jogállamisági aggályok miatt jelenleg közel 35 milliárd euró van zárolva. Ebből 18 milliárd vissza nem térítendő támogatásként az uniós költségvetésből származna, több mint 17 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. Ezen felül az országot egy mára közel 900 millió euróra duzzadt bírság is terheli. Ezt az Európai Unió Bíróságának menedékjogi ítélete miatt szabták ki napi 1 millió eurós tételben, amelyet Brüsszel folyamatosan levon a magyar költségvetésnek járó forrásokból.

A pénzekhez való hozzáféréshez a Bizottság által megkövetelt 27 feltételt kell teljesíteni.

Ezek között szerepel az akadémiai szabadság biztosítása és a hazai menedékjogi szabályok uniós joghoz igazítása.

Magyar Péter a győzelme után ígéretet tett a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítására. Bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, továbbá egy hazai korrupcióellenes hivatalt állít fel.

Emellett a semleges működés biztosításáig felfüggeszti a közmédia jelenlegi formájában történő sugárzását. Bár első hivatalos útjai a tervek szerint Varsóba és Bécsbe vezetnek, informátorok szerint még a miniszterelnöki beiktatása előtt Brüsszelbe utazhat, hogy az uniós pénzek sorsáról tárgyaljon.

Brüsszel ugyanakkor óvatos, és el akarja kerülni a 2023-as lengyelországi forgatókönyvet. Akkor Donald Tusk megválasztása után túl gyorsan oldották fel a forrásokat, majd az új kormány reformjait a hivatalban lévő államfő megvétózta.

Az uniós pénzek folyósítása tehát nem lesz azonnali, az új vezetésnek egy hosszú feladatlistát kell kipipálnia. Ráadásul az uniós tisztviselők tartanak a hatalomátadás időszakától is. Félnek attól, hogy az új parlament megalakulásáig rendelkezésre álló 30 napos átmeneti időszakban az Orbán-kormány olyan jogi vagy személyi változtatásokat hajthat végre, amelyek megnehezíthetik a reformok gyakorlati megvalósítását.