Végleg elveszített a magyar állam egy hatalmas vagyont: kiderült, mi áll a brutális pénzmegvonás hátterében

A Financial Times által megismert előzetes OLAF-adatok szerint az elmúlt tíz évben összesen 1,39 milliárd eurónyi magyarországi uniós forrásnál állapítottak meg csalásgyanút. Ebből a magyar állam csupán 250,6 millió eurót fizetett vissza az uniós költségvetésbe. Az Európai Unió többi tagállama ezzel szemben az OLAF által kifogásolt 7,22 milliárd euróból 5,15 milliárdot térített meg.

A magyarországi visszaélések magas aránya annak tükrében különösen figyelemre méltó, hogy az ország éves átlagban az uniós kifizetéseknek alig 2,9 százalékát kapta meg. A brit lap szerint a kiugró eltérést részben az magyarázza, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO). Emiatt az uniós pénzeket érintő nyomozások és vádemelések kizárólag a magyar hatóságok hatáskörébe tartoznak.

Az OLAF az elmúlt évtizedben 87 vizsgálatot indított magyar ügyekben. Bár 52 esetben javasoltak büntetőeljárást, a magyar ügyészség végül mindössze 17 ügyben emelt vádat. A hazai hatóságok a vámcsalások területén is jelentős elmaradásban vannak. A hivatal 285 millió eurónyi be nem szedett vám utólagos behajtását kezdeményezte, de ebből végül alig 633 ezer eurót sikerült beszedni.

A legismertebb hazai ügyek egyike az Elios Innovatív Zrt. esete. Az OLAF megállapítása szerint a cég a versenytársak kizárásával nyert el önkormányzati közvilágítási pályázatokat. A hivatal emiatt 43,7 millió euró visszatérítését és büntetőeljárás megindítását indítványozta. A magyar ügyészség azonban kétszer is megszüntette a nyomozást.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések gyanúja már korábban is komoly pénzügyi következményekkel járt Magyarország számára. A jogállamisági aggályok miatt Brüsszel 2022-ben 27 milliárd eurónyi támogatást függesztett fel. Bár ebből 12,5 milliárd euró időközben elérhetővé vált, mintegy 12 milliárd euró továbbra is zárolva van. További 2,5 milliárd eurót pedig végleg elveszített a magyar költségvetés.