Elképesztő módon gazdagodik tovább a magyar elit: durván megugrott a hazai multimilliomosok száma

A tavalyi évben a globális piacokat egyszerre formálták a geopolitikai feszültségek, a mesterséges intelligencia iránti befektetői lelkesedés és a jegybanki kamatcsökkentések hatásai. A kedvező nemzetközi környezet számos eszközosztály – köztük a nemesfémek és a technológiai részvények – számára történelmi csúcsokat hozott, és a magyar BUX-index is rekordmagasságba emelkedett.

A magyar privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon összértéke éves összevetésben 13,5 százalékkal nőtt, és ezzel megközelítette a 13 000 milliárd forintos szintet. Az ügyfélszámlák száma 63 ezer fölé emelkedett, ami 2,4 százalékos éves bővülésnek felel meg. Ez a mutató a 2006–2007-es évekhez képest gyakorlatilag megduplázódott, miközben az egy számlára jutó átlagos vagyon már meghaladta a 200 millió forintot.

Számos szolgáltató emelte a belépési küszöböt az elmúlt évben. A Concorde Értékpapír 120 millióról 150 millió forintra növelte a limitet, az OTP Private Banking 40 millióról 100 millióra emelte a minimális vagyonértéket, míg a CIB Private Banking 60 millióról szintén 100 millió forintra emelt.

A legmagasabb belépési követelményt továbbra is a Bank Gutmann írja elő 385 millió forinttal, amelyet az OTP kiemelt privátbanki szegmense és az Apelso követ 300 millió forintos küszöbbel. A legalacsonyabb limit változatlanul az OTP Digitális Privát Banknál található, 20 millió forintos szinten.

EZ IS ÉRDEKELHET

30 év alatt egyszer történt ilyen Magyarországon: sokaknak fájhat, hogy az elitgazdagok helye lettünk

Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében.

Az egy ügyfélre jutó átlagvagyon alapján a rangsort a Bank Gutmann vezeti, ügyfelenként 1,15 milliárd forintos átlaggal. A második helyen az Apelso Wealth Management áll 807 millió forintos átlagvagyonnal, míg a harmadik helyet a Hold Alapkezelő foglalja el, közel 600 millió forintos értékkel.

A vagyonnövekedés ütemében a Hold Alapkezelő emelkedett ki a mezőnyből, több mint 53 százalékos bővüléssel. Az Equilor szintén erős évet zárt, több mint 40 százalékkal növelte a kezelt vagyonát, míg az Apelso Wealth Management 20 százalékos gyarapodást ért el. Az ügyfélszám alakulása is dinamikus fejlődést jelez: az Apelso közel 32 százalékkal, a Hold több mint 29 százalékkal, az Equilor pedig közel 24 százalékkal bővítette ügyfélkörét.

A piacon továbbra is az OTP Private Banking számít piacvezetőnek, 3676 milliárd forintos kezelt vagyonnal, ami a teljes szektor mintegy 28 százalékának felel meg. A második helyet várhatóan az MBH Private Banking foglalja el, míg a K&H Private Banking 1493 milliárd forintos vagyonnal a harmadik pozícióban áll. Figyelemre méltó, hogy az öt legnagyobb szereplő együttes piaci részesedése 74 százalékra csökkent, ami a kisebb szolgáltatók térnyerését jelzi.

A szektor humánerőforrás-helyzetét tekintve átlagosan 130 ügyfélszámla jut egy tanácsadóra. A legnagyobb terheléssel a K&H privátbankárai dolgoznak, fejenként átlagosan 229 számlával. Ezzel szemben az Apelso tanácsadói a legkedvezőbb munkaterhelés mellett végzik tevékenységüket, átlagosan 15 ügyfélszámlával. Összességében 489 privátbankár felügyeli a közel 13 000 milliárd forintos vagyont.

A portfóliók összetételében továbbra is a befektetési alapok dominálnak, 43 százalékos aránnyal. Ezt követik a kötvények 22 százalékos súllyal, míg a részvények aránya 19 százalékra emelkedett, és egyértelműen emelkedő trendet mutat. Devizanemek szerint a kezelt vagyon 46 százaléka forintban, 35 százaléka euróban, 16 százaléka pedig amerikai dollárban denominált.

Az idei évre vonatkozó várakozások megosztottak. Egyéves időtávon a szolgáltatók többsége 8–12 százalék közötti saját vagyonnövekedéssel számol, míg a teljes piac esetében 4–8 százalékos bővülés körvonalazódik konszenzusként. Hároméves horizonton azonban jóval nagyobb a bizonytalanság, nehezebb megítélni a kilátásokat.

A kockázati tényezők között kiemelt szerepet kap a szabályozói és piaci környezet esetleges változása, valamint a hazai gazdaságpolitika iránya és a magyar gazdaság általános állapota. További jelentős kockázatot jelent a pénz- és tőkepiaci környezet alakulása, a lakosság és a vállalatok jövedelmi helyzete, illetve a forint árfolyamának volatilitása.