Súlyos milliárdokat bukhat Magyarország: újabb szabályozás készül Brüsszelben

A Financial Times beszámolója szerint az Európai Bizottság olyan új szabályrendszeren dolgozik, amely alapvetően megváltoztatná a külföldi befektetések feltételrendszerét az Európai Unióban. A december 10-én előterjesztendő javaslat célja, hogy a Kínából érkező beruházások ne csupán az uniós piachoz való hozzáférést biztosítsák a befektetőknek, hanem valódi hozzáadott értéket teremtsenek helyi munkahelyek és technológiai tudás formájában.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az amerikai vámok következtében megnövekedett a kínai termékek dömpingje az európai piacon, ami további nyomást helyez az uniós acél- és vegyiparra. A tervezett szabályozás különösen fontos Magyarország számára, ahol az elmúlt időszakban jelentős jármű- és autóipari beruházások valósultak meg vagy vannak folyamatban, amelyek életképességét az új feltételek érdemben befolyásolhatják.

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke a tervezett kritériumokról nyilatkozva hangsúlyozta: "a beruházásoknak az európai értéklánc teljes működéséhez kell hozzájárulniuk, nem csak az összeszereléshez." A bizottsági vezető szerint a cél hasonló Donald Trump reindustrializációs törekvéseihez, azonban az EU nem vámokkal, hanem a működési feltételek szigorításával kíván beavatkozni.

A Financial Times adatai szerint a Kínából érkező működőtőke 2024-ben 80 százalékkal növekedett, elérve a 9,4 milliárd eurót. A figyelem középpontjában a CATL áll, amely a németországi beruházása után 7 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Magyarországon és 4 milliárd eurós üzemet Spanyolországban. A spanyolországi projekt kapcsán vita alakult ki, mivel a vállalat 2000 kínai építőipari munkást alkalmazna, miközben a szakszervezetek szerint nem osztja meg legértékesebb technológiai tudását.

Több tagállam, köztük Spanyolország kifejezetten támogatja a bizottsági kezdeményezést, mivel úgy vélik, a szigorítás növeli Európa gazdasági biztonságát és ellenálló képességét. A hidrogénszektorban is gyorsan növekszik a kínai jelenlét, azonban az iparági szervezetek figyelmeztetnek, hogy a tulajdonosi szerkezet gyakran átláthatatlan, és a jelenlegi uniós szabályokat – például a 25 százalékos nem uniós komponenskorlátot – könnyen meg lehet kerülni.

A készülő szabályozás várhatóan pontos meghatározást ad majd a "helyi tartalom" fogalmára vámkódok alapján. Ez azt jelentheti, hogy az EU belső piacán előállított kínai termékek részben vámkötelesek lehetnek, amennyiben az ellátási lánc nagyobb része nem európai eredetű.

Szakértők szerint az új szabályok mérsékelhetnék az európai országok közötti "verseny a lazaságban" jelenséget, amely eddig főként a dél-, közép- és kelet-európai országok beruházásvonzó stratégiáját jellemezte. A tervezett szigorítás nemcsak a kínai, hanem a japán és dél-koreai befektetőket is érinti majd, bár az EU szerint ezek a vállalatok általában könnyebben alkalmazkodnak a brüsszeli feltételekhez.