Újabb gyomros a gazdaságnak? Lépéseket sürget a szövetség, adóeltörlést javasolnak

A Magyar Reklámszövetség a kormányzati döntéshozókkal az előző években folytatott produktív egyeztetései alapján bízik abban, hogy a 2026. évi módosító adócsomag tervezet részeként a végleges javaslatban a reklámadó legalább további teljes egy évre felfüggesztésre, később pedig végérvényesen kivezetésre kerül az érintett több ezer hazai és Magyarországon működő kommunikációs iparági szereplő: hirdető vállalkozások, médiumok, reklám- és egyéb kommunikációs ügynökségek - érdekében; de elsősorban a fogyasztók és az egész hazai gazdasági potenciál fenntartása, erősítése miatt - írja friss közleményében a szövetség.

Míg a korábbi, október 2-i őszi adócsomag tervezet még a reklámadó további egy évre való felfüggesztését javasolta, addig az október 14-i módosításban már csak fél éves időtávlatban határozza meg azt (azaz a 2019 július elsejétől - közel 6 és fél éve érvényes - 0%-os adókulcs csak 2026. június 30-ig maradna érvényben).

A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitást, növelheti az inflációt; valamint jelentősen veszélyezteti a média-, reklám és kommunikációs iparág fenntartható és a hazai gazdaság számára profitábilis működtetését.

Milyen következményekkel járhat a reklámadó 7,5% kulcsának visszavezetése a teljes magyar gazdaságra nézve, a kommunikációs iparági szereplőkre és a fogyasztókra?

• A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdaság növekedésére és a GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.) ● Az MRSZ és társszakmai szervezeti által 25 éve előállított média- és kommunikációs iparági adatok alapján 2024-ben - a korábbi időszakot jellemző negatív hullámvasútról épphogy leszállva – végre kissé felívelő pályára kezdett állni az iparág: mind a médiatorta, mind a non-média torta már reálértéken is kisebb pozitív változást mutatott az előző évhez képest. A Reklámadó visszavezetése az épphogy reálértéken növekedésnek induló piacot újra visszavetheti mindamellett, hogy tovább ronthatja az amúgy is alacsony hazai médiaköltési arányt4 a nemzetközi mértékhez képest.
• A Reklámszövetség egyik korábbi Barométer felmérésének reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a szektor kulcsszereplőinek több mint 80%-a szerint az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságsorozatával küzdő kommunikációs iparág fennmaradását, és adófizető cégeinek eredményességét segítette a folyamatosan bonyolódó krízishullám átvészelésében a 0%-os reklámadó. Ebből következően a felmérésben részvevő a média-, reklám- és kommunikációs iparági szereplők több mint 65%-ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne.
• A hazai médiaszereplők kitettsége, a globális platformokkal szembeni hátránya a reklámadó visszavezetésével ismét jelentősen megnő, veszélybe sodorva számos ismert hazai média brand működését és fennmaradását.
• Véleményünk szerint a magyar kommunikációs ipar képes lenne jelentős régiós központi szerepet betölteni, - ahogy azt az MRSZ-EY 2024 első negyedévében elkészített tanulmánya részletesen taglalja – ennek megvalósulását is jelentősen gátolhatja a reklámadó újra élesítése.

A Magyar Reklámszövetség hivatalosan is kérte a szakmai konzultációt a kormányzattal remélve, hogy az egyeztetés a teljes magyar gazdaság és a kommunikációs iparág számára is elfogadható megoldással zárul.