Hiába szeretné a kormány, az MNB nem fog kamatot vágni: megszólaltak az elemzők

A szeptemberi inflációs adat 4,3%-on stagnált, ami továbbra is a jegybanki célsáv felett van, így az MNB nem gondolkodhat kamatcsökkentésen. Az elemzők szerint a következő hónapokban az infláció kicsivel 4% felett ingadozhat, és legkorábban az év végén csökkenhet 4% alá.

Új fejlemény, hogy a kormány nyíltan kamatcsökkentést szorgalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök szerint alacsonyabb is lehetne az alapkamat, majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyértelműbben fogalmazva kijelentette, hogy eljött a kamatcsökkentés ideje. Az MNB válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az árkorlátozások miatt csalóka lehet a reálkamat-szint.

A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül arra számítanak, hogy a keddi ülésen és az év végéig is marad a 6,5%-os alapkamat. Senki sem gondolja, hogy a kormányzati nyomás hatására enyhülne a Monetáris Tanács hozzáállása. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzője szerint az MNB továbbra is kitart a szigorú monetáris politika mellett, mivel az infláció nem a toleranciasávban mozog, és az árrés-stopok nélkül akár 5,5% feletti értékeket is látnánk.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint a korábban még decemberre várt kamatvágás esélye csökkent. Bár a rövid távú inflációs kép alapján felmerülhetne a vágás, a jegybank óvatos kommunikációja, a kormányzati kommentárok, a geopolitikai volatilitás és a fogyasztást élénkítő intézkedések növelték a kockázatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank szakembere szerint a kamatszint mellett az eddigi üzenetek is fennmaradnak, sőt azokon akár még szigoríthat is a jegybank a forint piacán látott folyamatok miatt. A befektetők érzékenyen reagáltak a monetáris politikát érintő kormányzati kommentárokra.

A mostani elemzői felmérésben újdonság, hogy először jelent meg olyan előrejelzés, mely szerint még 2026 végén is a jelenlegi 6,5%-os alapkamat lesz érvényben. Becsey Zsolt szerint majd csak 2027-ben léphet a lazítás útjára a jegybank, mivel erősödtek az inflációs és költségvetési kockázatok.

Árokszállási Zoltán szerint legkorábban 2026 közepe táján lehet lehetőség kamatcsökkentésre, de csak akkor, ha a fogyasztásélénkítő intézkedések, a béremelések és az árrésstop-intézkedések kivezetése ellenére a releváns horizonton célon lehet az infláció.

A forint szempontjából kedvező lehet a kamatok hosszabb ideig tartó magasan tartása. A régióban a forint relatív kamatelőnye egyre tovább nőhet a zlotyhoz képest, ahol folytatódhat a kamatok mérséklése. Jövő év közepe táján a magyar irányadó kamat 250-300 bázisponttal lehet a cseh és a lengyel alapkamat felett.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint a következő időszak egyik kérdése lesz az is, mi az a forintárfolyam, ami már túl erős a jegybanknak. Véleménye szerint az infláció szempontjából ennél az árfolyamnál még biztosan nem tartunk.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!

címlapkép: Kovács Attila, MTI/MTVA