Itt az Otthon Start hatás: soha ennyi lakáshitelt nem vettek még fel a magyarok, mikor jön el ennek a böjtje?

Az MNB friss statisztikái szerint soha nem látott magasságokba emelkedett a lakáshitel-kihelyezés Magyarországon novemberben: összesen 274 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket. A kiugró eredmény mögött egyértelműen az Otthon Start program állt. A bankok előzetes várakozásai beigazolódtak, a konstrukció a teljes lakáshitel-volumen mintegy 70 százalékát adta, vagyis minden tíz forintnyi lakáshitelből hét forint ebbe a programba áramlott.

A program november végéig 403 milliárd forint értékben generált hitelszerződéseket, nagyjából 12 ezer darabszámmal. A karácsonyi időszakra a tranzakciók száma már a 15 ezret is meghaladta. A nyers adatok alapján az Otthon Start hatása kettős: egyrészt kiszorította a piaci alapú hiteleket, másrészt új keresletet is teremtett, hozzávetőleg egynegyed–háromnegyed arányban. Ez azt jelenti, hogy a program nélkül a lakáshitelpiac várhatóan inkább stagnált volna.

A tavalyi év első tizenegy hónapjában a lakossági hitelszerződések volumene összességében 34 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ezen belül a lakáshitelek kihelyezése 38, a személyi kölcsönöké 37 százalékkal nőtt. A babaváró hiteleknél ugyanakkor 9 százalékos visszaesés volt tapasztalható 2024-hez viszonyítva.

Az év legerősebb időszaka egyértelműen az utolsó negyedév volt. Október és november kiugró teljesítményt produkált, és a várakozások szerint december is hasonlóan alakult. Októberhez hasonlóan novemberben is 73 százalékot tett ki az Otthon Start keretében felvett lakáshitelek aránya az összes új lakáshitelből. A bankokat az is optimistává teszi, hogy decemberben a lakáspiaci tranzakciók száma feltehetően tovább emelkedett a novemberi szinthez képest.

Miközben a lakáshitelpiac szárnyalt, más hiteltermékeknél vegyes kép rajzolódott ki. A személyi kölcsönök piacán nem született új csúcs, a babaváró hitel és a munkáshitel pedig kifejezetten gyengén teljesített. A vállalati oldalon a nettó hitelfelvétel ugyan jelentős volt, de ez az új szerződések értékében kevésbé látszott, annak ellenére, hogy a fix, 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya-hitelek végig elérhetők voltak.

A betéti oldalon eltérő dinamika volt megfigyelhető. A lakossági betétállomány az év során folyamatosan bővült, míg a vállalati betétek növekedése jóval visszafogottabb ütemet mutatott. A teljes éves hitelpiaci statisztikákat az MNB várhatóan február elején teszi közzé, ami részletesebb képet ad majd a 2025-ös év hitelpiaci folyamatairól.