Ez nem vicc: válsághelyzetre készül a magyar energiaszektor

A MEKH iparági egyeztetést követően korszerűsítette a villamosenergia-ellátás biztonságát szolgáló kockázati készültségi tervet. A dokumentum célja, hogy megfelelő eljárásokat biztosítson az ellátásbiztonságot fenyegető helyzetek megelőzésére és kezelésére.

A terv egyik kiemelt forgatókönyve a nyári extrém időjárási körülményekhez kapcsolódik. A hőhullámok idején jelentősen megnő az áramfogyasztás, miközben csökkenhet az erőművek termelőképessége, és a hálózati elemek túlterhelődhetnek, ami szélsőséges esetben akár teljes áramszünethez is vezethet - jelentette a Portfolio.

A kockázati készültségi terv alapját a MEKH által azonosított 15 válságforgatókönyv képezi, amelyeket a hivatal 2025 januárjában frissített. Ezek között olyan jelentős ellátási zavart előidéző események szerepelnek, mint az extrém viharok, a dunkelflaute (extrém alacsony nap- és szélenergia-termelés), a megújulóenergia-termelés rendkívüli becslési hibája, vagy a nyári extrém időjárási események.

A dokumentum egyelőre nem végleges, mivel az uniós villamosenergia-ügyi koordinációs csoport (ECG) még regionális konzultációt folytat, és ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyek alapján a MEKH véglegesítheti a tervet.

A nyári extrém időjárási esemény a terv szerint az öt magas relevanciájú válságforgatókönyv egyike, ami a lehetséges következmények súlyosságát, kiterjedését és a bekövetkezés valószínűségét jelzi. Ez különösen fontos, mivel az előrejelzések és klímamodellek szerint térségünkben egyre nagyobb valószínűséggel fordulnak elő hőhullámok és szárazságok.

A hőhullámok jelentős kihívásokat okoznak az energiaellátásban. A légkondicionálók és ventilátorok fokozott használata miatt megnő a villamosenergia-igény, ami extra terhelést jelent a hálózat számára. A kereslet meghaladhatja a rendelkezésre álló termelési és importkapacitást.

A tartós szárazság következtében csökken a folyók vízszintje és emelkedik a víz hőmérséklete, ami a vízhűtéses erőművek hatásfok- és teljesítménycsökkenéséhez vezethet. Emellett környezetvédelmi célú termeléskorlátozások is előfordulhatnak, és nemcsak a hagyományos erőművek, hanem a napelemek hatásfoka is romlik a magas hőmérséklet miatt.

A hőség megterheli az elektromos berendezéseket, növeli a vezetékek ellenállását és a hálózati veszteségeket, miközben csökkenti a távvezetékek átviteli kapacitását. Ez belső és határkeresztező szűkületeket okozhat, növelve a feszültség- és frekvenciaingadozások kockázatát.

A túlterhelt hálózati elemek kikapcsolódhatnak, sérülhet az N-1 üzembiztonsági elv, ami dominóhatáshoz hasonló kaszkád-bomlást eredményezhet, és részleges vagy teljes áramszünethez vezethet. A helyreállítást nehezítheti, hogy a rendkívüli időjárási körülmények között késhet a karbantartás vagy javítás, és a nyári szabadságolások miatt az emberi erőforrások gyors mozgósítása is problémás lehet.

A helyzet jelentős piaci és gazdasági következményekkel járhat: emelkedhetnek az energiaárak, az áramkimaradások pedig ipari és kereskedelmi veszteségeket okozhatnak. Ha a megújuló energiaforrások nem tudják kielégíteni az igényt, nőhet a fosszilis tüzelőanyagok használata és a szén-dioxid-kibocsátás.

A kockázatok csökkenthetők megelőző intézkedésekkel, például rendkívüli karbantartásokkal, de szükség esetén válságkezelő lépésekre is sor kerülhet. Ezek között szerepel az erőmű-csúcsrajáratási tervek és a fogyasztói korlátozási rendek alkalmazása is.

A rendszerirányító (MAVIR) elsősorban a rendszerszintű szolgáltatások és a rendelkezésre álló szabályozási kapacitások igénybevételével pótolhatja a kieső erőművi kapacitásokat. Szélsőséges esetben teher-újraelosztással és nemzetközi kisegítések igénybevételével is növelheti a hazai villamosenergia-ellátást.

Ha ezek az intézkedések sem elegendőek, fogyasztói korlátozások elrendelése, rotációs kikapcsolási rend (RKR) alkalmazása válhat szükségessé a rendszeregyensúly megőrzése érdekében. Az RKR az áramfogyasztók különböző csoportjainak előre tervezett módon történő kikapcsolását és ennek gyakoriságát meghatározó eljárás, amelyet az átviteli rendszerirányító dolgoz ki az elosztókkal együttműködve, és a MEKH hagy jóvá.

A károk minimalizálása érdekében a felhasználók szolgáltatásból való kikapcsolásának időtartama nem haladhatja meg a 3 órát. Az ország működéséhez legfontosabb alapvető felhasználókat csak olyan mértékben érintheti a kikapcsolás, hogy az ne veszélyeztesse alaptevékenységük ellátását. Ebbe a körbe tartoznak többek között az energiarendszer irányítását végző létesítmények, honvédelmi létesítmények, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek, közmédia, kórházak, repülőtér, radioaktív hulladéktárolók és kritikus fontosságú vízügyi létesítmények.