Versenyképesség vagy fenntarthatóság? Már nem számít a környezet, ha a pénzről van szó?

2025 áprilisában az Európai Tanács jóváhagyta az ún. Omnibus csomag részeként benyújtott „Stop-the-clock” irányelvet, amelynek célja az uniós szabályok egyszerűsítése, a fenntarthatósági szabályozások halasztása, és ezáltal az EU versenyképességének növelése. A döntés értelmében a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) második és harmadik hullámába tartozó vállalatok számára két évvel, míg a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv (CSDDD) első alkalmazási fázisát egy évvel halasztják el. Így tehát azok a nagyvállalatok, amelyek eredetileg 2026-ban kezdték volna meg a CSRD szerinti jelentéstételt, most 2028-ban kell először jelenteniük a 2027-es pénzügyi év adatairól, míg a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások esetében a jelentéstétel kezdete 2029-re tolódik. A legnagyobb vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási (CSDD) kötelezettségek alkalmazása 2028-ra halasztódik.

Az Omnibus csomag részeként az Európai Bizottság javaslatot tett a CSRD és a CSDDD tartalmi módosításaira is, amelyek célja a szabályozások egyszerűsítése és a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése. Ezek a javaslatok azonban még tárgyalás alatt állnak, és várhatóan hosszabb időt vesz igénybe a véglegesítésük.

A magyar vállalatokra gyakorolt hatások

Az EU tagállamainak legkésőbb 2025. december 31-ig át kell ültetniük a módosított határidőjű CSRD irányelvet a nemzeti jogrendjükbe, azaz a hazai ESG törvény ennek megfelelően változni fog a közeljövőben. A CSDD irányelv átültetése a magyar jogba 2027-ig kell, hogy megtörténjen.

A halasztások lehetőséget nyújtanak a magyarországi vállalatoknak, hogy alaposabban felkészüljenek a fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségekre, ami nagyon jól jön a cégeknek, ugyanis számos magyar vállalat jelentősen le van maradva a teendőket illetően. Ez az időszak lehetőséget ad a szükséges belső folyamatok, adatgyűjtési rendszerek és jelentéstételi struktúrák megfelelő kialakítására. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a halasztások nem jelentik a kötelezettségek eltörlését.

A vállalatoknak továbbra is javasolt proaktívan készülniük a fenntarthatósági szempontok bevezetésére, fejlesztésére, illetve a jelentéstételre. Különösen azok vállalatok számára fontos ez, amelyek nemzetközi ellátási láncokban vesznek részt, mivel partnereik már most is elvárhatják a fenntarthatósági adatok rendelkezésre bocsátását. A nagy nemzetközi vállalatok

egyre inkább megkövetelik a fenntarthatósági adatokat beszállítóiktól, így az érintett magyar cégeknek is el kell kezdeniük ESG-jelentések készítését. Emellett a tőkéhez jutás, illetve a kedvező finanszírozási kondíciók szempontjából is egyre inkább meghatározó az ESG jelentés. Az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetők preferálják azokat a vállalatokat, amelyek fenntarthatósági szempontból transzparensek és szabálykövetők. Továbbá a fenntarthatóan működő vállalatok előnyt élvezhetnek uniós és állami támogatásoknál is.

Teendők a magyar vállalatok számára

A magyar vállalatok számára tehát a jelenlegi halasztások egyfajta „lélegzetvételnyi” időt biztosítanak, de a tartós versenyképesség és megfelelés érdekében javasolt már most megkezdeni a felkészülést a fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségekre. Ez különösen fontos, hiszen az ESG szemlélet vállalati működésbe történő integrálása összetett és időigényes folyamat.

A megfelelő jelentéstételi struktúra kialakítása nemcsak technikai, hanem stratégiai feladat is, amelyhez szemléletformálásra, kapacitásépítésre és belső együttműködésre is szükség van. A halasztás tehát nemcsak adminisztratív könnyítés, hanem lehetőség a valódi, megalapozott felkészülésre.