Itt az MNB újabb döntése: tovább csökkennek a kamatok Magyarországon

Az elemzők mindegyike azt prognosztizálta, hogy az MNB ma 25 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre, ugyanis a kamatcsökkentések mellett erős érvek szóltak.

Az MNB legutóbbi ülésén nem csökkentette a kamatot, másfél év után tartott szünetet. Az ülés után Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök négy kritériumot vázolt fel, amelyet a jegybank mérlegelni fog a döntései során. Eze a következők:

• az infláció alakulása,
• a nagy jegybankok döntései,
• a kockázati megítélés alakulása,
• a lakossági és a vállalati bizalom alakulása.

A fenti kritériumok alakulásának többsége a mai kamatcsökkentés irányába mutatott. A júliusi kellemetlen meglepetés után (amely megágyazott a kamatok augusztusi szinten tartásának) augusztusban kellemes meglepetést láttunk az inflációban. Az áremelkedés éves mértéke 3,4%-ra csökkent a júliusi 4,1%-ról, ami az elemzőket is meglepte. Noha a maginfláció még mindig magas volt augusztusban (4,6%), az infláció lassulása inkább növelte az MNB mozgásterét.

További fontos fejlemény a Fed lépése. Az amerikai jegybank szeptemberben rögtön 50 bázispontos kamatcsökkentéssel indított, ennek hatására pedig a forint kamatprémiuma is nőtt a dollárral szemben. Az Európai Központi Bank szeptemberben szintén kamatot csökkentett, így az európai jegybankok, köztük az MNB számára is nagyobb tér nyílt a lazításra.

Amelyre egyébként a reálgazdaság oldaláról továbbra is szükség van, hiszen a magyar gazdaság idén eddig nem tudott érdemben növekedni, a lakossági és vállalati bizalomban bőven lenne még tér a javulásra. Erre rá is erősítettek a tegnapi európai beszerzésimenedzser-index adatok, amelyek amellett, hogy az európai növekedésről kifejezetten borús jövőképet festenek, mérsékelhetik az európai kamatokra vonatkozó várakozásokat is. A fenti négy követelményből három tehát a kamatcsökkentés mellett szólt.

Nem ennyire egyértelmű az ország kockázati megítélésének kérdése, ez a megkérdezett elemzőket is megosztotta. Noha a forint az elmúlt hetekben stabil volt, nem mutatott jelentős kilengéseket, a 390 és 395 között ingadozó forint közel lehet ahhoz a szinthez, amely az MNB szerint már veszélyeztetheti az inflációs cél elérését. Az európai bmi-k utáni eladási hullámban a forint is érintett volt, egy nap alatt több egységet gyengült a magyar deviza, ami rávilágított a forint sérülékenységére az MNB döntése előtt egy nappal. Drasztikus mozgások ugyanakkor nem voltak, tehát a forint kilengése önmagában nem volt elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza a kamatvágás mellett szóló érveket.

Az MNB ma délután háromkor közzéteszi a kamatdöntésről szóló közleményét, valamint az inflációs és GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését is, Virág Barnabás ugyanebben az időben háttérbeszélgetést tart. Ezekből azt is megtudhatjuk, hogy változott-e valami az MNB jövőre vonatkozó terveiben.