Nagy Márton: erről fog szólni a 2024-es év a magyar gazdaságban

Nagy Márton az esemény záró plenáris ülésén elmondta: az ország jelenleg még védekező, válságkezelő üzemmódban van. Az elmúlt időszak legfontosabb célja a csapdák elkerülése volt. Ennek nagyobb részén hazánk sikeresen túljutott, s bár e téren is van még teendő, ám 2024-nek már a gazdasági növekedés jegyében kell telnie. A növekedés legfontosabb forrása a fogyasztás, melynek előfeltétele a reálbérek emelkedése - tette hozzá.

A részletekről szólva azt mondta: az energiacsapdán túl vagyunk, az európai energiaárak jelentősen mérséklődtek, bár még mindig a válság előtti szint dupláját meghaladó szinten állnak. Emlékeztetett, hogy 4,4 százalék GDP-arányos energiaimportjával már a recessziót megelőzően is Magyarország energiakitettsége volt az egyik legjelentősebb az unióban. Ennek következtében a 2021-es 7 milliárd után tavaly 17 milliárd euróra ugrott az energiaimport-kiadás, amely idén várhatóan 8,5-9 milliárd euróra "normalizálódik" - mondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Nagy Márton: kész van a CSOK+ koncepció, sokan eshetnek el így a lehetőségtől

Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Szavai szerint az infláció okozta kamatcsapdát elkerülendő jelentős beavatkozás történt a kamatlábak letörése és az önfinanszírozás megerősítése érdekében, aminek vannak hatásai. Nagy Márton szerint a fogyasztás - ugyancsak pénzromlásból eredő visszaesésének - mértékére nem lehetett számítani. Ez egy önbeteljesítő, lefelé tartó spirált indított el a gazdaságban, melyet meg kell szüntetni - szögezte le.     

Rámutatott: a rezsivédelem miatt az energiaárak emelkedése a külkereskedelmi mérlegen kívül a költségvetésre is komoly nyomást helyezett. Ez az alól a teher alól várhatóan 2025-re szabadul fel a büdzsé, amely a GDP 1-1,5 százalékával enged nagyobb mozgásteret a továbbiakban egyéb, fontos célok finanszírozására. Felidézte: szintén a rezsicsökkentés védelmét szolgálta, hogy 2022 nyarán a kormány - a világon elsőként - extraprofit-adót vetett ki 7 szektorra. Ugyanakkor a kabinet 4 lépcsős vállalati mentőprogramja miatt Magyarország elkerülte az energiacsapdát - hangsúlyozta a tárcavezető.     

Kifejtette, hogy az eközben megugrott infláció törvényszerűen alakult ki. "Alapvetően nem felelős érte senki, a gazdaság szerkezetéből és Magyarország mozgó árfolyamú, önálló valutájából eredően a pénzromlásnak ez a mértéke elkerülhetetlen volt, amit nem lehetett kivédeni" - fogalmazott Nagy Márton. Hozzátette, hogy jelenleg az üzemanyag-árak emelkedése tolja felfelé a pénzromlást, ezért novemberre látszik elérhetőnek az egy számjegyű érték. A kormány vizsgálja az üzemanyag-árak alakulásának okait és ha kell, beavatkozik - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.     

Kitért arra, hogy 2008 óta nem látott kamatpálya jellemzi a lakossági és vállalati hitelezést. Ilyen kamatok mellett nincs hitelezés, a kabinet itt is 4 intézkedéssel akadályozta meg a teljes "hitelkiszáradást", amelynek köszönhetően az új vállalati hitelszerződésekben már fordulat látszik - mondta, hozzátéve: ezek a döntések idén 1,5 százalékkal segítik a GDP-t, "nélkülük mély recesszió lenne". E területen a legfontosabb feladat erősíteni a megbicsaklott önfinanszírozást, növelve az állampapírok iránti intézményi és lakossági keresletet, ezért újabb négy lépéssel "nagyon erősen" beavatkozott a kormány a piaci folyamatokba - idézte fel a tárcavezető, jelezve: ezzel sikerült látványosan leszorítani az állampapír-piaci kamatokat és idén június, valamint július között közel 900 milliárd forint lakossági megtakarítás áramlott állampapírokba.     

A fogyasztás visszaesésének kezelésére kitérve újdonságként említette, hogy ez a válság nem okoz munkanélküliséget, a jövedelmeket az infláció "zabálja fel". Ezért az infláció megfékezését követően a reálbérek és fogyasztás növelése az elsődleges teendő. E téren a nyugdíjkompenzáció és a minimálbér-emelés már jelentős egyensúly-helyreállító tényező lehet - mondta. Nagy Márton hangsúlyozta: a fogyasztás helyreállítása kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar költségvetés nem jövedelmi, hanem fogyasztási alapú adókra épül.     A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta: az elmúlt két évben meghozott 18 intézkedés, valamint azok eddigi eredményei azt mutatják, hogy a kormány felismerte és elkerülte a csapdákat, melyek hatásait kivédve és kezelve visszatérhet Magyarország a válság előtti növekvő pályára.

Címlapkép: Komka Péter, MTI/MTVA