Gazdasági kultúraváltás: ez vethet véget Magyarországon a korrupciónak?

A több mint 200 oldalas jelentésben leírják az európai uniós források ellenőrzési rendszerét, a közbeszerzési szabályokat, elemzik a közbeszerzési adatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozást, a vagyonnyilatkozatok kérdését, valamint bemutatják a saját kockázatelemzési módszerüket - ismertette az elnök. Biró Ferenc úgy fogalmazott, a beszámolóhoz hasonló jelentés még nem készül Magyarországon, ezért komoly kutatómunka áll mögötte, nemzetközi példákat, jó gyakorlatokat kerestek, majd előrenéző, jobbító szándékkal írták meg, hogy tényleges, érdemi változás jöjjön létre a gazdasági életben. Megjegyezte ugyanakkor, munkájukat nehezítette, hogy a kapott adatok sokszor töredezettek, részben hiányosak, az információk gyakran nem ellenőrzöttek.

Fő gondolatmenetként azt emelte ki a jelentésből, hogy szükséges az intézményrendszernek "jó gazdaként" eljárni, legyen egy tulajdonosi szemlélet elültetve az ellenőrző mechanizmusokban, a támogatások odaítélésében és a közbeszerzésekben. Véleményük szerint fel kell vértezni az intézményrendszert megfelelő humán és informatikai eszközökkel, módszertannal és tudással, hogy az ellenőrzés hatékonyabbá váljon, ehhez pedig partnerséget kínál a hatóság.

Az elnök közölte, az uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése során megállapították, hogy a közbeszerzések jogszabályi környezete megfelelő, az egyes ellenőrző intézmények megalkották a saját, belső ellenőrzési módszertanukat, de ezek intézményenként jelentős eltéréseket mutatnak, így a hatóság számára nem egyértelmű, hogy ezek az eljárások kellően hatékonyak-e, ezért további vizsgálatokat folytatnak majd ezen a területen. A belső szabályozások nem vagy csak ritkán határoznak meg egyéni felelősöket a vizsgálatok elvégzésénél, a szabálytalansági eljárások száma rendkívül alacsony az összes támogatási szerződéshez képest, ez jelzi az ellenőrzési rendszer funkcionalitásának hiányosságait - mondta el Biró Ferenc.

Közölte, sokszor látták, hogy a vizsgálatokat az intézmények előre jelzik a vizsgálat alanyának, ami túlzottan sok időt és lehetőséget ad a felkészülésre, vagy akár a bizonyítékok eltüntetésére, ez alapvető módszertani hiba, ezért a hatóság javasolja az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések módszerének újragondolását, és a meglepetésszerű, rendkívüli ellenőrzések gyakoribbá tételét. Javasolják az intézményrendszernek azt is, hogy vezessenek be kockázatkezelési szemléletet és módszertant, támogatási programokon keresztül átívelő ellenőrzéseket, és "tartalom a forma feletti elvet", amelynek lényege, hogy nem a kinézet, hanem a tartalom legyen a fontos, és ehhez is módszertani segítséget kínálnak az intézményrendszernek.

A hatóság úgy látta, hogy a közbeszerzések szabályozása az uniós irányelvi követelményekkel összhangban van, de a jogalkalmazási gyakorlatban keletkező anomáliák kezelése indokolt lenne - tette hozzá a hatóság vezetője. Biró Ferenc a keretmegállapodásokról azt mondta, mivel ezek korlátozzák az eljárásban részt vevők körét, és jelentősen szűkítik a releváns közbeszerzési piacot, ezért hatásukat mélyebben kell vizsgálni, közben azonban javasolják, hogy a keretmegállapodásokkal lefolytatott közbeszerzési megállapodások adatai legyenek nyilvánosak.

A bizalom és hatékonyság növelése érdekében pedig ajánlják az egyajánlatos eljárások visszaszorítását, a részajánlattétel lehetőségének biztosítását, és a verseny tisztaságának megsértésével kapcsolatos bejelentések eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Biró Ferenc az összeférhetetlenség kérdését egy komplex és régóta húzódó problémának nevezte, amelyen "nehéz fogást találni". A hatóság úgy véli, hogy egy olyan szűk, kevés szereplős piacon mint Magyarország, nehéz elkerülni az összeférhetetlenségeket, ezért azokra kiemelten oda kell figyelni, és meg kell tanulni a benne lévő kockázatokat kezelni.

Azt gondolják, hogy a szituációk eltitkolása helyett megfelelő kontroll kialakítása segítheti az átláthatóságot, erre vannak élő példák, tehát ez megvalósítható, valamint szükség lenne egy elektronikus nyilvántartásra és ellenőrzésre képes egységes keretrendszer kialakítására. A hatóságnak a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát is előírja a törvény, de ezt még nem végezték el, a jelentésben csak egy leíró ismertetés található a magyar vagyonnyilatkozati rendszerről, és majd év végén adnak ki erről külön jelentést, amelyben a magyar helyzetet hasonlítják össze a nemzetközivel - számolt be róla az elnök.

A sajtótájékoztatón bemutatták a hatóság honlapjáról elérhető anonim bejelentő-felületet, amelyen keresztül európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupcióról, csalásról, összeférhetetlenségről lehet panaszt tenni. Közölték, hogy minden bejelentést feldolgoznak, és ha az a hatóság hatáskörébe tartozik, akkor vizsgálatot indítanak.