Érik a kamatcsökkentés Magyarországon? Megszólalt az MNB, erre kell számítani

A tavalyi év első felében lévő 7 százalék, majd a harmadik negyedéves 4 százalékos növekedés után az év utolsó hónapjaiban tovább lassult a növekedés. Ennek ellenére a 2022-es GDP növekedés 4,5 százalék körül alakulhatott. A tavalyi év végét meghatározó trendek pedig az első negyedévben is jellemzőek maradtak Virág Barnabás szerint.

Az MNB alelnöke elmondta, hogy nemzetgazdasági érdekünk, hogy minél gyorsabban megtörjük az inflációt és a lehető leghamarabb elérjük újra az árstabilitást. Hozzátette, hogy a hitelminősítők döntései fontosak a befektetők számára, ezért minden ilyen értékelésre külön odafigyelnek az év eleji döntések során. Ezek ugyanis számos olyan döntésre hívták fel a figyelmet, amit a jegybank is többször jelzett és elemzett.

Az adat megfelelt a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésünk prognózisának. Jó eséllyel láttuk a csúcsot

– mondta el a januári 25,7 százalékos inflációra reflektálva. Kiemelte, hogy az éves infláció a decemberihez mért további emelkedésésének több mint felét az üzemanyag-ársapka eltörlése tette ki. Azonban jó hír, hogy az élelmiszer-infláció emelkedése megállt, bár mértéke továbbra is rendkívül magas.

Véleményünk ezen a téren változatlan. Az elmúlt hetekben több, az élelmiszerpiac és kereskedelem működésére közelről rálátó szakmai szervezet is a jegybankéhoz hasonló állításokat fogalmazott meg. Minél korábban tudjuk az ársapkákat kivezetni, annál jobb

– emelte ki Virág Barnabás a decemberi jegybanki kritikát követően. Hozzátette, hogy az infláció megtörése egyfajta türelemjáték: fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben egy gyorsan változó környezetben kell meghozni a döntéseket. Elmondta, hogy a 13 százalékos alapkamat csökkentésének kérdése jelenleg nincsen napirenden.