Még csak most jönnek a járvány valódi hatásai: így alakulhatnak át az ellátási láncok

Egy friss felmérés eredményeirámutatnak, hogy hiába tekintik fontosnak az ESG-céloknak való megfelelést, a legtöbb cégnél továbbra sincsenek erre irányuló gyakorlati mechanizmusok.  Ennek fő oka, hogy a vállalatvezetők egyelőre nem bíznak az ezzel kapcsolatban elérhető adatokban. Azonban a befektetőket is egyre inkább foglalkoztatják a vállalatirányítási-társadalmi-környezeti kockázatok, így közös érdek, hogy egy megbízható és konzisztens, a döntéshozatalt támogató ESG jelentési rendszer alakuljon ki – írja a Deloitte közleményében.

Az ESG területen a felmérés érdekessége, hogy Amerikában, valamint az Ázsia és a Csendes-óceáni (APAC) térségben a vállalatok majdnem negyede bevallottan nem tervez foglalkozni a klímaváltozási kockázatokkal. Az Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régióban ez az arány mindössze 7 százalék, ami a szakemberek szerint a sokkal szigorúbb európai szabályozásnak köszönhető. Egyrészt pozitív dolog, hogy Európa élen jár ebben a kezdeményezésben, másrészt ez akár mérhető anyagi versenyhátrányt is jelenthet a kontinens cégeinek.

Sok helyen okoznak gondot a beszállítói láncok

A másik fontos terület a megbízható beszállítói láncok kiépítése, ahol leginkább a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó partnerekre koncentrálnak a vállalatok. Emellett az utóbbi időszak tapasztalatai alapján egyre fontosabbá válik a geopolitikai kockázatok azonosítása és kezelése, mint például az esetleges gazdasági szankciók és exportkorlátozások kikerülése, illetve a túlzott földrajzi koncentráltság felszámolása. Egyre nagyobb figyelmet igényel a külső partnerek, beszállítók és azok üzleti környezetének folyamatos nyomon követése és a kockázatok értékelése is. Ennek érdekében – bár ez egyelőre elsősorban nyugat-európai trend – egyre több vállalat komoly beruházásokra is hajlandó.

Egységes stratégiára van szükség

A felmérés szerint a vállalatvezetők számára nélkülözhetetlenné válik az integrált stratégia a szolgáltató szervezetek kezelésében (TPRM), ami figyelembe veszi az esetleges szinergiák kiaknázásának lehetőségét is, vagyis egyre lényegesebb, hogy egy előre meghatározott stratégia mentén történjen a döntéshozatal.

Használni kell, nem pedig félni a technológiáktól

Sok vállalat a mai napig nem tudja értelmezni a humán munkaerőt kiváltó modern technológiai megoldásokat, mint amilyen a robottechnológia (RPA) vagy a mesterséges intelligencia (AI), pedig a tapasztalatok már bebizonyították, hogy ezek sokkal költséghatékonyabbak a házon belüli tehetséggondozásnál, amely lassú és költséges. Ha pedig a vállalatok nem csak egyszerűen a költségcsökkentést tartják szem előtt, akkor az újítások bevezetése hosszabb távon komoly versenyelőnyt is jelenthet számukra. A modern technológiák üzletstratégiába integrálásában az egyes munkafolyamatok kiszervezésnek, harmadik felek bevonásának kiemelt szerepe van.

„Az utóbbi évek világjárványa sok céget komoly stratégiaváltásra ösztönzött, illetve rámutatott a beszállítói láncok és a külső partnerek gyengeségeire. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden folyamatot cégen belül kell megoldani, ahogy azt sem, hogy mindent ki kell szervezni harmadik feleknek. Bár az optimális kiszervezési mértéket nem lehet általánosan meghatározni, hiszen cégenként eltérő, mégis kétségtelen, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a külső partnerekre és a kapcsolódó kockázatokra, az üzletstratégiában pedig kiemelt helyen kell szerepelnie a Szolgáltató Szervezetek Kockázatkezelésének” - nyilatkozta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési üzletágának partnere.