Komplett gazdaságokat zabál fel az infláció: hol lehet a drágulás vége?

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti, a pénz vásárlóerejének folyamatos romlása mellett. A gazdaságoknak alapvetően célja kezelhető szinten tartani az inflációt, aminek ideális éves mértékeként a legtöbb központi bank egy 1,5 és 4 százalék körüli sávot jelöl meg. Az infláció túlzott elszállása a fizetések vásárlóerejének csökkenéséhez vezet, miután az árdrágulás ütemét már nem tudják tartani a bérszintek. Azok pedig, akik takarékoskodtak, illetve fix. fizetésből éltek, a bőrükön érzik a pénz értéktelenedését. Az inflációt a legrosszabb helyzetben hiperinfláció követheti, ami teljes gazdasági összeomláshoz vezethet annak révén, hogy a nemzeti valuta értéke olyan ütemben romlik, hogy gyakorlatilag teljesen értéktelenné válhat a piacokon.

A Nemzetközi Valutaalap várakozásai szerint 2022-ben világszerte igen magasan maradhat az inflációz nyomás. A fejlődő országokat a mostani drágulás is jóval érzékenyebben érintheti, ezen államokban átlagosan 8,7 százalékos éves inflációt jósol a szervezet. A fejlett országokban eközben az IMF szerint átlag 5,7 százalékos éves drágulás várható.

A szervezet Ukrajna, február végén indult inváziója után döntött úgy, hogy felülvizsgálja év eleji inflációs előrejelzését, a fejlett országokban 1,8, míg a fejlődőek esetében 2,8 százalékkal emelve a várható általános drágulást. Ez persze azt is mutatja, hogy az inflációs várakozások már a háború és az az által okozott ellátási problémák előtt is igen magasak voltak. Az ellátási láncoknak ugyanis már korábban is gondot okozott a covid miatt bevezetett korlátozások feloldása után megnövekedett fogyasztói igények kiszolgálása. Ez a folyamat ugyanis már önmagában elég volt ahhoz, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság óta nem látott inflációs környezet alakuljon ki világszerte. 

Mivel a fejlődő országok nagy részére jellemző a növekvő gazdaság, az infláció is nagyobb mértékben szokta sújtani ezeket az országokat. Ez most sincs másképp, azonban a mostani infláció talán a még ezeknél is fejletlenebb, nem iparosodott országokra jelenti a legnagyobb veszélyt, azok gazdasága ugyanis extrémen sérülékeny.

A  politikai zavarok, társadalmi konfliktusok, vagy komolyabb gazdasági krízisek által sújtott országok esetében pedig emiatt a nemzetközi, 7,4 százalékos átlagnál sokkal magasabb az IMF inflációs várakozása.

Mint az fenti ábránkon is látszik, hazánkban régiós szinten kimondottan nagy mértékben emelkedtek a fogyasztói árak. Az említett típusú országokban azonban nálunk is elképzelhetetlen mértékű lehet az idei drágulás.

A legnagyobb mértékű éves áremelkedést 2022-re Venezuelában jósolják, ahol a pénzromlás mértéke az IMF szerint 500 százalékos lesz. De többszörösére nőhetnek az árak Szudánban is, ahol a Nemzetközi Valutaalap szerint 245 százalékos lehet az általános drágulás. Ezen kívül hasonlóan extrém éves drágulást várnak Zimbabwe-ben (86 százalékos) és Törökországban is (60 százalékos). Ilyen mértékű pénzromlás persze már képes brutális visszaesést okozni az ezekben az országokban élők életszínvonalában, a hiperinflációtól azonban még ezek a számok is messze vannak, ahhoz ugyanis havi szinten legalább 50 százalék feletti áremelkedésre lenne szükség.

A hazánk szomszédjában zajló háború következményeként egyes fejlődő országokéhoz hasonló mértékű inflációt jósolnak Oroszországban is, ahol ennek mértéke az IMF szerint 21 százalékos lehet.

A legalacsonyabb mértékű pénzromlást jellemzően távol-keleti országokban várni. Bár deflációra sehol nem számítanak, ideálisnak mondható mértékű inflációt várnak Japánban, ahol 1 százalékos, illetve Hong Kongban, ahol 1,9 százalékos lehet az általános drágulás. És bár a Nauru nevű szigetállam gazdasági várakozásairól keveset tudni, ott is csupán 2,9 százalékos lehet az éves infláció. Pedig a mostani krízis a nagyhatalmakat is érinti. Az Egyesült Államokban 7,7, az Egyesült Királyságban pedig 7,4 százalékos lehet a pénzromlás.

Jól látszik tehát, hogy hiába az extrémebb számok, globláis és európai szinten persze továbbra is igen magasnak a magyarországi infláció. Hazánkban az IMF szakértői 10,3 százalékos pénzromlást várnak, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb , mint a Malawiban várható 10,7 százalékos, viszont a Lettországban projektáltnál 0,3, a grúziainál 0,4 százalékponttal magasabb.

Mivel pedig látszik, hogy a kontinensen belül is régiónként eltérő mértékben érinti az inflációs nyomás az egyes országokat. Hazánk közvetlen szomszédságában például jellemzően 8-10 százalék körül alakulhat a pénzromlás, de a magyarországi általános drágulástól mind a román (9,3 százalékos), mind pedig a lengyel (8,9 százalékos) szám elmarad, a szlovákiai 8,4 százalékosról nem is beszélve.

Az MNB is borúlátó

A jegybanki alapkamat szűk egy év alatt a történelmi mélypontnak számító 0,60 százalékról a közel tíz éves csúcsnak számító 5,40 százalékra emelkedett. Az MNB célja ezzel az általános drágulás ütemének lassítása volt, ennek ellenére Virág Barnabás, a Nemzeti Bank alelnöke a héten már arról beszélt, hogy az éves átlagos infláció 9-10% körül, tehát az IMF jóslataihoz közeli szinten lehet, ami európai szinten a bankvezér szerint középmezőnyt jelent. Hazánkban egyébként a májusi, 9,5 százalékos infláció 20 éves csúcsot jelent.

Virág Barnabás elmondta, ahhoz, hogy az infláció elleni küzdelem hatékony legyen arra van szükség, hogy növekedjenek a reálkamatok és elérjünk egy pozitív tartományt. Az év eleji átárazások pedig az alelnök szerint az idei év első hónapjaiban a szokásos többszöröse volt, ráadásul ezek közel felét az élelmiszerárak változása okozta. Emellett pedig a költségnyomás változatlanul erős, így az infláció várhatóan tovább fog emelkedni. Ugyanis, ha a fogyasztói árindexből kivesszük a hatósági áras termékeket, akkor akár 3-4 szeres átárazásokat is láthatunk a megszokotthoz képest. Az pedig egyáltalán nem látszik, hogy ez a folyamat a közeljövőben csillapodni fog, egyértelműen felszálló szakaszban van még mindig az infláció.

Az MNB alelnöke szerint egyelőre nem tudni, hogy ez most "az első félidő-e, vagy az első harmad esetleg az első negyed". 30, 60 napra és egy negyedévre is nagyon nehéz előre jelezni, hogy mi várható. Magyaroroszágon sem elkerülhető, hogy kétszámjegyú tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban – hangzott el Virág Barnapás sötét jóslata. Az MNB alelnöke elmondta, hogy a jegybank nagyon hamar kezdte meg a kamatemelési ciklusát, és 570 bázisponttal a legnagyobb emelést hajtotta végre. Ezáltal pedig a normális és a reálkamatok tekintetében is a legmagasabb szintet tartjuk a régióban.