Már látszik a válság a magyar cégeknél: sötét hónapokra készülnek a vállalkozók

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta.  A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek 85%-a véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt két esztendőben. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk, mint most.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az országkilátásokat illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak 2023-2024-ben.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést/adókedvezményt, közel 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatt állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16%-a örülne.

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31%-uk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.

Nem élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak. A cégek 31%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15% -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8%-uk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel; ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.

Nincsen egységes álláspont: nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az ÁFA csökkenését, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

Problémákat hozott a háború

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a közelmúlt eseményei mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra. Nem meglepő módon a válaszadók 58 százaléka szerint kedvezőtlen hatása van a HUF gyengülésének. Azoknál a cégeknél, akiknél euróban keletkezik a bevétel, ők pozitív hatásról számoltak be (31%), 12%-uk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az EUR könyvvezetésre történő átállás, amellyel a Niveus Consulting Group ügyfélkörében is egyre többen élnek.

Ami a bérek alakulását illeti, közel ugyanannyian mondták azt, hogy az átlagos bérfejlesztésük alacsonyabb, mint az infláció (54%), mint ahányuknál magasabb (42%). A megkérdezettek 92 százaléka az infláció növekedésének negatív hatását is érzi már.

A jegybanki alapkamat emelésről már jobban megoszlanak a vélemények. 58%-ot érint negatívan, a vállalatok 35%-a nem tapasztal semmilyen hatást, 4%-uk szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre.Az orosz-ukrán konfliktus a vállalatok közel 80%-nak okoz problémát, döntően beszerzési gondokat okozva, illetve a megemelkedett energiaárak miatti költségnövekedést említve.