Hogyan vehetik fel a versenyt Közép- és Kelet-Európa vállalatai karbonsemlegességben?

A Glasgowban megrendezett COP26 konferencián nemcsak a kormányok tárgyaltak arról, hogyan lehet a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 fokon tartani, de a korábbiakhoz képest meglehetősen nagy számban vettek részt az eseményen vállalatok is, akik a konferencia során bemutatták, hogyan lépnek fel az éghajlatváltozás ellen. A COP26-ot megelőzően több mint 3000 vállalat csatlakozott a Race to Zero kampányhoz, melynek elsődleges célja a kezdeményezéshez csatlakozó városok, régiók, vállalatok ösztönzése, hogy 2050-re elérjék a karbonsemlegességet. Mivel a kampányhoz csatlakozott szereplők együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 25%-át és a globális GDP több mint 50%-át teszik ki, szerepük kulcsfontosságú lesz a klímaváltozás elleni harcban.

Bár a közép- és kelet-európai vállalatokra eddig nem feltétlen tekintettünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem élharcosaiként, az utóbbi időben egyre inkább kezdik felvenni a versenyt a klímavédelmi célok és intézkedések terén nyugati versenytársaikkal. A régió gazdasági szereplői közül többen megelégelték kormányaik tétlenségét a dekarbonizációt ösztönző jogszabályi keret kialakítása és a megfelelő pénzügyi ösztönzők terén, és saját kezükbe véve szén-dioxid kibocsátás csökkentési stratégiájuk kialakítását, csatlakoztak a COP26 Race to Zero kampányához. A hazai egyedi épületautomatikai és épületfelügyeleti rendszerek kiépítésével foglalkozó Grüne Antwort, a lengyel Ciech vegyipari csoport és a ruhaiparban tevékenykedő Bulgaria-TEX JSC is csatlakozott a kampányhoz, és konkrét éghajlatvédelmi célokat tűzött ki maga elé.

Mára nem kérdés: ahhoz, hogy a vállalatok megőrizzék versenyképességüket a piacon, és továbbra is részesei legyenek a fontosabb ellátási láncoknak, azonnal meg kell kezdeniük az átállást a karbonsemleges működésre. Amint például a nagy német autógyártók a belsőégésű motorokról átállnak az elektromos járművekre, felül fogják vizsgálni a szlovák és cseh beszállítóikkal való kapcsolataikat. A versenytársak által gyakorolt nyomáson és az olcsó megújuló energiában rejlő lehetőségeken kívül a vállalkozások tudatában vannak annak is, hogy felelősséggel tartoznak szénlábnyomuk minimalizálásáért. A globális éghajlati célok elérésének érdekében viszont együtt kell működniük hasonlóan gondolkodó vállalatokkal, amelyhez egyedülálló lehetőséget kínál a Race to Zero kampányban való részvétel.

The Visegrad+ for Renewable Energy Platform, melynek az Energiaklub is tagja, azon dolgozik, hogy a V4 országok vállalataival együttműködve ösztönözze a privát szféra szerepvállalását a megújuló energiaforrások kihasználásában, növelve ezzel a zöldenergia részarányát a régióban, miközben a platform tagjai igyekeznek némi nyomást gyakorolni a visegrádi országok kormányaira a vállalati szféra zöldítéséhez szükséges szabályozási környezet kialakítása érdekében. A platform munkája során tapasztaltak alapján a közép- és kelet-európai élvonalbeli vállalatok rendkívül motiváltak abban, hogy paradigmaváltást érjenek el ágazatukban, pozitív és remélhetőleg követendő példával szolgálva versenytársaik számára.

A platform munkájában részt vesz az AMPECO bolgár e-mobilitással foglalkozó vállalat is, amely 2021 nyarán hazájában elsőként csatlakozott a Race to Zero kampány SME Climate Hub kezdeményezéséhez. A vállalat hiszi, hogy csak úgy tud iparági szintű hatást elérni, ha a kezdeményezésben részt vevő, más kis- és középvállalkozásokkal együttműködve lép fel az éghajlatváltozás ellen. Az SME Climate Hub első hazai tagja, a Grüne Antwort vezérigazgatója, Árkossy Máté is úgy látja, hogy a többi vállalkozással való eszmecsere dekarbonizációs célok kijelölése mellett kiváló lehetőséget nyújt, hogy a tagok együtt gondolkodjanak céljaik elérésének gyakorlati megoldásairól.

A vállalatok ugyan kitűzhetnek maguk elé tiszta energia- és éghajlati célokat, de ahhoz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák ezeket, elengedhetetlen a megfelelő és stabil szabályozási keret és pénzügyi támogatás. Amennyiben a gazdasági szereplők képesek erőiket egyesítve versenypiaci érdekellentéteiket félretenni, közös fellépéssel lényegi változást érhetnek el a privát szféra megújuló energia hasznosításához szükséges szabályozási környezet és ösztönzők bevezetésében.

A glasgow-i klímacsúcs remélhetőleg ráébresztette Kelet- és Közép-Európa kormányait, hogy gyorsan és jelentős erőforrásokkal kell fellépniük a klímavédelem érdekében: ha nem akarják, hogy a régió gazdasága lemaradjon, a régió vállalatait a folyamatban partnerként kezelve, támogatniuk kell őket a karbonsemlegesség elérésében.

*Győri Kata, szakértő, Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ