Rekord az építőiparban: ezt a szektort nem sújtja semmilyen válság?

A májusinál nagyobb éves növekedési ütemet 2019. júliusában mutatott utoljára az építőipar és teljesítménye 2,0 százalékra megközelítette a 2019. májusi szintet, amikor 25,0 százalékos év/éves növekedést regisztrált a KSH.

Az épületek építése 38,6 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusi rendkívül alacsony szintet, amivel 8,8 százalékkal nőtt a két évvel korábbi fölé. A mélyépítés teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent a tavalyi járványos időszakhoz képest is, így 13,4 százalékkal maradt el a 2019. májusitól.

A három építőipari ágazat közül az magasépítés teljesítménye 43,9 százalékkal, a  speciális szaképítésé 22,9 százalékkal nagyobb, az egyéb a mélyépítésé 7,3 százalékkal kisebb lett. Ezzel a két évvel korábbihoz képest az épületek építése 24,9 százalékkal nőtt, a mélyépítés és a speciális szaképítés 14,2, illetve 9,9 százalékkal csökkent.

Folyó áron az idei legnagyobb, 405,2 milliárd forintos termelési értéket állított elő az építőipar, 29,1 százalékkal többet a tavaly májusinál és 14,9 százalékkal többet a két évvel korábbinál.  Az épületek építése értékben tavaly májushoz viszonyítva 52,4, a mélyépítési munkáké 6,3 százalékkal nőtt.

A megkötött új szerződések volumene 11,8 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 29,2 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 3,2 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly májusinál. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 21,9, az egyéb építményeké 4,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az év első öt hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az építőipari termelés a múlt év azonos időszakához képest.

Elemzői vélemények

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: folytatódik a volatilitás a hazai építőipar havi teljesítményeiben, a rendelésállomány eközben pozitív képet mutat. Az építőipar idei legnagyobb kihívása immár láthatóan az alapanyagellátás és áremelkedés, amit többek közt a nemzetközi ellátási láncok sérülése és az erős kereslet is hajt. Az iparági konjunktúrát az államilag támogatott lakásfelújítások, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendelések is táplálják.

Összességében az iparág kilátásai jelenleg kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén. Jelenleg problémát a  szakképzett munkaerő újra megjelenő hiánya okoz, ami további bérinflációhoz vezethet az iparágban. Az építőipari alapanyagok árának elszállásán és hiányán remélhetőleg segíthet az év második felétől tervezett exportkorlátozás és a hazai kitermelés felpörgetése - vélekedett az elemző.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bázishatás miatt megtévesztő lehet a 19 százalékot közelítő éves növekedési adat, mivel az ágazat teljesítménye tavaly pont májusban érte el a mélypontját. Építményfőcsoportonként eltérő folyamatok látszanak: az épületek építése már elérte a 2019-es csúcsot, míg a a mélyépítő ágazat ettől még elmarad.

Földi Tibor, a lakóingatlan-fejlesztő Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének növekedése jelentős költségemelkedés mellett valósul meg, hiszen a tavalyi harmadik negyedévtől a legtöbb esetben kétszámjegyű, az acél esetében például 8 hónap alatt mintegy 80 százalékos drágulás következett be az alapanyagok világpiacán.

Az intenzív alapanyagdrágulás egyik oka az, hogy a megszokottnál szűkebb kapacitásra zúdult rá a felgyülemlett kereslet. A költségoldalról jelentkező jelentős nyomás miatt elkerülhetetlen az új lakások további drágulása, ám tapasztalatai szerint a vevőkben ez a folyamat még nem tudatosodott. Földi Tibor hozzátette: a Magyarországon felhasznált építőanyagok jelentős része importból származik, ráadásul az építési telkek folyamatos drágulása is az újlakás-árak további emelkedésének irányába hat.