Újabb halálos vírus csaphat le Európára: már sejtik, honnan kerülhet a kontinensre, ebből még baj lehet

Német járványügyi szakértők figyelmeztetést tettek közzé a Handelsblattban, amelyben rámutatnak, hogy Kelet-Afrikában a nyersanyag-kitermelés fokozódása miatt emelkedik a járványkockázat. Christian Drosten, a berlini Charité virológiai intézetének igazgatója, Anna Sophie Herken, a GIZ igazgatósági tagja és Andrea Ariik Malueth, a Kelet-afrikai Közösség főtitkárhelyettese közös felhívásukban hangsúlyozzák, hogy a régióban bányászott stratégiai nyersanyagok – köztük a koltán, az ón és a lítium – kitermelése elősegíti a zoonózisok kialakulását - írja a Portfolio.

A zoonózis során állati vírusok kerülnek át emberi szervezetbe. A szakértők egy 2008-as esetet idéznek fel, amikor egy holland nő Ugandában, feltehetően a Maramagambo-erdő denevérbarlangjában fertőződött meg a Marburg-vírussal, amely akár 88 százalékos halálozási aránnyal járó vérzéses lázat okoz. A fertőzés akkor nem terjedt tovább Európában, köszönhetően a hatékony kórházi intézkedéseknek.

Ezzel szemben 2024-ben egy ruandai bányász hasonló fertőzése már 15 halálesetet eredményezett, köztük több egészségügyi dolgozóét is. A szakértők rámutatnak, hogy Kelet-Afrika biológiai sokfélesége miatt a világjárványok egyik legveszélyeztetettebb térsége. A helyzetet súlyosbítja, hogy a népesség az elmúlt 15 évben több mint 100 millió fővel gyarapodott, miközben az erdőirtás, a túlzott vadászat és az állattenyésztési nehézségek miatt sokan vadhús fogyasztására kényszerülnek, jelentősen növelve a kórokozóknak való kitettséget.

A szerzők figyelmeztetnek: ha egy jelenleg korlátozottan terjedő vírus – mint a Marburg vagy az Ebola – légúti terjedésre adaptálódna, egyetlen fertőzött utazó is globális járványt indíthatna el. A megelőzéshez és a gyors reagáláshoz azonban sok térségben hiányoznak az alapvető járványügyi kapacitások: laboratóriumok, védőfelszerelések és képzett szakemberek.

A 2024-es ruandai Marburg-járvány ugyanakkor pozitív példát is mutat: a Charité és a német Robert Koch Intézet támogatásával – diagnosztikai, kezelésbiztonsági és védőfelszerelés-használati képzésekkel – sikerült korlátozni a következményeket. Ez is bizonyítja, hogy a tervezés és tudásátadás hatékonyabb védelmet nyújt, mint bármely más beavatkozás.

A 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járvány – közel 30 ezer fertőzéssel és több mint 11 ezer halálos áldozattal – rávilágított, milyen gyorsan elszabadulhatnak a fertőzések korai felismerés nélkül. Ezért a Kelet-afrikai Közösség és a német fejlesztési minisztérium megbízásából működő GIZ együtt erősítik a helyi egészségügyi rendszereket és növelik a járványmegelőzési kapacitásokat.

A gazdasági szempontok is jelentősek: a német fejlesztéspolitika támogatja az egységes engedélyezési rendszerek kialakítását Kelet-Afrikában, ami javítja a régiós ellátást és kiszámítható kereteket biztosít európai befektetők számára. Német vállalatok már jelen vannak a bővülő ruandai és ugandai egészségügyi piacokon.

A vakcinagyártás terén is komoly hiányosságok mutatkoznak: jelenleg az Afrikában szükséges oltóanyagok kevesebb mint egy százalékát állítják elő a kontinensen. Németország ezért támogatja az afrikai kapacitások kialakítását, többek között Ghánában segíti az oltóanyag-fejlesztést. A cél, hogy 2040-re a szükséges vakcinák mintegy 60 százaléka Afrikában készüljön. Ennek egyik szimbóluma a Ruandában létesülő új mobil mRNS-gyártó üzem, amelyhez német és európai szereplők is hozzájárulnak.

A szakértők hangsúlyozzák: "mindez jelentős pénzügyi és szervezési erőforrást igényel, ám Európa alapérdeke." Az afrikai járványok helyben történő megfékezése nemcsak életeket ment világszerte, hanem a stabil egészségügyi rendszerek hozzájárulnak a régiós stabilitáshoz és a globális ellátási láncok biztonságához is. A kelet-afrikai egészségügybe irányuló fejlesztési beruházások ezért nem pusztán szolidaritási gesztusok, hanem a nemzetközi biztonságpolitika részét képezik.