Súlyos látlelet a magyarokról: tízből kilenc ember mindennap szenved, mégis alig vesz igénybe terápiát

Az Európai Unióban a születéskor várható egészséges életévek száma átlagosan 63,1 év, a nőknél 63,3, a férfiaknál 62,8 – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adataiból. Viszonyításképp a nők teljes várható élettartama 84 év, a férfiaké 78,7. Míg a mediterrán országok lakói akár öt-hat évvel is tovább élvezhetik az aktív időskort, addig Magyarországon a mozgáshiány, a krónikus betegségek, a rossz táplálkozás és a mentális problémák együttesen rövidítik meg jelentősen az egészségesen eltöltött éveket. A kelet-közép-európai régióban e tényezők hatása különösen erős, ráadásul a STADA Health Report 2025 adatai alapján Magyarország a vizsgált 22 ország közül az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben.

A fizikai inaktivitást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is az elkerülhető halálokok között tüntette fel a legutóbbi jelentésében. A WHO megállapította: Európában évente 1,8 millió elkerülhető (és korai, azaz 75 éves kor előtti) haláleset következik be nem fertőző betegségek miatt, amelyek hatékony közegészségügyi intézkedésekkel megelőzhetők vagy időbeni, minőségi egészségügyi ellátással kezelhetők lennének. A WHO-jelentés szerint ezeknek az elkerülhető, nem fertőző betegségek okozta haláleseteknek a 60 százaléka olyan megelőzhető okokkal áll összefüggésben, mint a fizikai inaktivitás, amelyet immár egy lapon említenek a dohányzással és az alkoholfogyasztással, a magas vérnyomással, az egészségtelen táplálkozással és az elhízással.

Mi áll az alacsony egészség- és fittségérzet mögött?

A MozgásKlinika kutatása rámutat: a válaszadók 92,5 százaléka napi vagy heti rendszerességgel él át tüneteket, 46,3 százalék pedig minden mozgás után fájdalmat tapasztal. A legsúlyosabban érintettek – akik mindennap és minden mozgás után panaszosak – a teljes minta 40,6 százalékát teszik ki. Ebben a csoportban az egészségérzet átlagosan 2,32, a fittségérzet 1,92 volt egy ötfokú skálán.

Bár a panaszokkal élők több mint fele (55,6 százaléka) rendszeresen felkeresi orvosát, a mozgásterápián való részvétel aránya a teljes mintában mindössze 15 százalék, a legsúlyosabbaknál is csak 13 százalék. Ez azt jelzi, hogy a magyar ellátórendszerben a mozgásszervi problémák kezelése döntően orvosközpontú, míg a bizonyítottan hatékony rehabilitációs és preventív módszerek háttérbe szorulnak.

A leggyakoribb tünetek között a derékfájdalom (609 említés), nyakfájdalom (447), térdfájdalom (434), vállfájdalom (415) és hátfájdalom (368) vezetik a listát. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) alacsony egészségérzetet, 88 százaléka pedig alacsony fittségérzetet jelölt meg.

Társadalmi kérdés is az életminőség

A felmérés demográfiai adatai szerint a panaszok előfordulása minden korosztályban magas, de a súlyos esetek aránya a középkorúaknál és az idősebbeknél a legnagyobb. A terápiás részvétel falvakban 11,7, kisvárosokban 14,3, nagyvárosokban 20,7 százalék. Az átlagéletkor a terápiát igénybe vevőknél 54,9 év, míg a nem terápiásoknál 33,3 év volt.

„A megelőzés, az egészségtudatosság és a terápiás hozzáférés javítása nemcsak az egyéni életminőség, hanem a társadalmi terhek csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú”

– értékelt Czeglédi Tamás, az országos gyógytornarendelő-hálózatot működtető MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője. Hozzátette: „a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a fizioterápiás első kontakt modell bevezetése jelentősen mérsékelheti a krónikus esetek számát, miközben tehermentesíti az orvosi ellátórendszert."