Te tudod milyen állapotban van a tüdőd? Itt egy egyszerű teszt, amit bárki elvégezhet!

2025 májusában nemzetközi légzőszervi szakértők publikálták az egyik első olyan tanulmányt, amely azt vizsgálta, hogyan változik a tüdőfunkció az életkor előrehaladtával. A 30 000 férfi és nő adatait feldolgozó kutatás kimutatta, hogy tüdőfunkciónk a húszas éveink elején-közepén éri el csúcsát, majd fokozatosan hanyatlik.

Judith Garcia-Aymerich, a Barcelona Institute for Global Health professzora szerint ez a folyamat az öregedés biológiailag programozott része, amit a dohányzás, légszennyezés és olyan betegségek, mint az asztma, tovább súlyosbíthatnak. Minél jobb a tüdőkapacitásunk a csúcsidőszakban, annál ellenállóbbak leszünk később a krónikus légzőszervi betegségekkel szemben.

A tüdő egészsége meglepő módon számos más egészségügyi területtel is összefügg, beleértve az immunrendszert, a testsúlyt és az agyi funkciókat is. Dawn Bowdish, a kanadai McMaster Egyetem professzora szerint ennek egyik oka a tüdő és a szív, valamint a keringési rendszer szoros kapcsolata, illetve a tüdő és az immunrendszer közötti összefüggés.

Ha a tüdőben lévő immunsejtek nem képesek megtisztítani a légutakat a belélegzett részecskéktől, gyulladás alakulhat ki, ami tüdőhegesedéshez (pulmonális fibrózis) vezethet. Ez merevvé teszi a tüdőt és rontja annak működését. A tüdőből kiinduló gyulladás az egész szervezetre kiterjedhet.

Az alacsonyabb tüdőfunkció megelőzheti más, korral összefüggő egészségügyi problémák kialakulását is, beleértve a szívbetegségeket, csontritkulást, 2-es típusú cukorbetegséget és a memória romlását – bár e kapcsolat pontos természete még nem teljesen tisztázott.

John Dickinson, a Kenti Egyetem légzési klinikájának vezetője szerint a tüdőkapacitás korral járó csökkenése önmagában nem ad okot aggodalomra azoknál, akik vigyáznak tüdejük egészségére. Az egészséges tüdő elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy az egész élet során ellássa a szervezetet oxigénnel.

Ha aggódik tüdeje állapota miatt, érdemes orvoshoz fordulni egy spirométeres vizsgálatért, amely pontosan méri a tüdőkapacitást és a kilégzés sebességét. Dickinson azt javasolja, hogy tünetmentes esetben 10 évente, légzési nehézségek esetén pedig azonnal végeztessünk tüdőfunkciós vizsgálatot.

A kutatások szerint több módszer is létezik a tüdőkapacitás javítására és az életkorral járó hanyatlás mérséklésére. A rendszeres testmozgás csökkentheti a légúti gyulladást és javíthatja a légzőizmok erejét. Az alacsonyabb sóbevitel, valamint a halolajokban, antioxidánsokban és C-, illetve E-vitaminban gazdag étrend szintén védheti a tüdőt.

Bowdish javasolja a dohányzás és az e-cigaretta használatának abbahagyását, míg Daniel Craighead, a Minnesotai Egyetem docense az egészséges testsúly fenntartását hangsúlyozza, mivel a hasi zsír akadályozhatja a tüdő teljes kitágulását.

Az 1990-es évek közepe óta ismert egy módszer, az inspirációs izomtréning (IMT), amely javíthatja a légzőizmok erejét. Ez egy ellenállást biztosító eszközön keresztüli belégzést jelent, és kutatások igazolják, hogy javíthatja a terhelhetőséget és csökkentheti a vérnyomást. Napi két, egyenként 30 légzésből álló IMT-gyakorlat elegendő lehet a légzőizmok erősítéséhez.

Az éneklés vagy fúvós hangszeren való játék szintén segíthet. Mette Kaasgaard, a Dél-dániai Egyetem docense szerint, bár az éneklés nem fordíthatja vissza a már meglévő tüdőkárosodást, javíthatja a légzőizmok használatának képességét, mivel az éneklés hosszú frázisai megkövetelik a rekeszizom, a bordaközi izmok és a hasizmok kontrollját és rugalmasságát.