Az AI-sztetoszkóp forradalmasítja a szívdiagnosztikát: olyat hall, amit eddig egy orvos sem

Az új AI-sztetoszkóp olyan hangokat is képes érzékelni, amelyeket az emberi fül nem hall meg, ezzel forradalmasítva a szívbetegségek korai diagnosztizálását. A 200 éves múltra visszatekintő orvosi eszköz első jelentős továbbfejlesztése lehetővé teszi a háziorvosok számára, hogy a betegeket jóval korábban diagnosztizálják és kezeljék, mielőtt állapotuk súlyosbodna.

Az AI-sztetoszkóp nemcsak a szívhangokat elemzi, hanem a szívverés és véráramlás apró különbségeit is észleli, miközben egyidejűleg rögzíti a szív elektromos jeleit. Az eszköz egy játékkártya méretű készülék, amelyet a beteg mellkasára helyeznek, hogy EKG-felvételt készítsen, miközben mikrofonja rögzíti a szíven átáramló vér hangját.

Az Imperial College London kutatói által vezetett, 205 NHS háziorvosi rendelőt és 1,5 millió beteget érintő vizsgálat kimutatta, hogy az eszköz használatával kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak szívelégtelenséget a következő 12 hónapban, mint a hagyományos módszerekkel vizsgált betegeknél. Emellett 3,5-szer nagyobb valószínűséggel ismerték fel a pitvarfibrillációt, és közel kétszer nagyobb eséllyel diagnosztizáltak szívbillentyű-betegséget.

Dr. Patrik Bächtiger, a kutatás vezetője elmondta, hogy a mindössze 15 másodperces vizsgálat után az AI gyorsan jelzi, ha a betegnél szívelégtelenség, pitvarfibrilláció vagy szívbillentyű-betegség áll fenn. A korai diagnózis mindhárom állapot esetében létfontosságú, mivel lehetővé teszi a betegek számára, hogy hamarabb hozzáférjenek a potenciálisan életmentő kezelésekhez - tudósított a Daily Mail.

A szívelégtelenség, amely több mint egymillió embert érint az Egyesült Királyságban, az esetek több mint 70 százalékában csak akkor kerül diagnosztizálásra, amikor a beteget sürgősséggel kórházba szállítják. Az AI-sztetoszkópot olyan betegeknél próbálták ki, akik a szívelégtelenségre utaló három tünet – légszomj, fáradtság vagy az alsó lábak és/vagy lábfejek duzzanata – bármelyikét mutatták.

A technológia azonban kihívásokkal is szembesül: a vizsgálatban részt vevő háziorvosi rendelők 70 százaléka 12 hónap után abbahagyta vagy ritkán használta az okos sztetoszkópokat, és a gyanús esetként azonosított betegek kétharmadánál a további vizsgálatok nem igazolták a szívelégtelenséget. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eszközt csak a szívproblémák tüneteivel rendelkező betegeknél kellene használni, nem pedig rutinellenőrzésként egészséges embereknél.

A TRICORDER nevű tanulmányt a Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kutatóintézet (NIHR), a British Heart Foundation és az Imperial Health Charity finanszírozta. A kutatók a következő lépésként Wales, Dél-London és Sussex háziorvosi rendelőiben tervezik bevezetni a technológiát.