Rémisztő utóhatásai lehetnek a Covidnak: ha te is tapasztalod, fordulj orvoshoz!

Egy friss kutatás szerint a COVID-19 utáni memóriazavarok mögött az agyi erek szivárgása állhat. A Trinity College, Dublin kutatócsoportja 32 olyan egyént vizsgált meg, akik a pandémia kezdeti szakaszában fertőződtek meg a vírussal. Céljuk az volt, hogy felmérjék, vajon a koronavírus hatására károsodott-e az agyi erek integritása. Az eredményeket a Nature Neuroscience folyóiratban közölték csütörtökön, amint azt a New York Post is megerősítette.

A vizsgált személyek közül tízen teljes mértékben felgyógyultak a COVID-19-ből, míg 22-en hosszan tartó tünetekkel küzdöttek. Ezek a tünetek több mint 12 hétig tartottak és magukban foglalták a krónikus fáradtságot, légszomjat és ízületi fájdalmakat. Az említett 22 hosszú hatásokkal küzdő beteg közül 11-en úgynevezett

"agyi köd" tüneteit észlelték, ami feledékenységhez és koncentrációs problémákhoz vezetett.

Minden résztvevőn MRI-vizsgálatot végeztek el intravénás festék bevitelével, hogy alaposabban megvizsgálhassák az agyi ereket. A vér-agy gát kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen anyagok juthatnak be az agyba vagy onnan ki. Ismeretes, hogy ennek a gátnak a szivárgása okozhatja az agyi köd bizonyos tüneteit.

Azoknál a betegeknél, akik ezzel küzdöttek, minden esetben megfigyelték a vér-agy gát szivárgásának jeleit. Ezzel szemben azoknál, akik hosszú COVID-19 alatt nem tapasztaltak ilyen problémát, nem mutatkoztak ezek a jelek. Matthew Campbell professzor, a kutatócsoport tagja kijelentette:

Első alkalommal sikerült bizonyítanunk, hogy az emberi agyban előforduló szivárgó ereket és egy túlműködő immunrendszert tekinthetünk a hosszan tartó COVID-hez kapcsolódó agyi köd legfőbb okozójának. Ez rendkívül fontos lépés annak érdekében, hogy megértsük ezeknek az állapotoknak az okait és ezáltal célzott terápiák kifejlesztését tegyük lehetővé.

A kutatócsapat hangsúlyozza további vizsgálódások szükségességét annak fényében, hogy az elemzett résztvevők még az eredeti vírustörzzsel fertőződtek meg anélkül, hogy bárminemű vakcinát kaptak volna. Ezért kérdéses marad, hogy vajon a vírus későbbi változatai hasonló módon befolyásolták-e az agyi gát funkcióját.